Andor: Harcom a billentyűzettel. Eliza Beth-nek ajánlva

Kis örömök szépítik meg az ember életét!

                   


   Nagyon csípte már a szemem, hogy a PC-mhez tartozó billentyűzet nagyon elkoszolódott, már alig láttam a billentyűk feliratát, sokszor hatot- vagy vakot alapon ütögettem őket, nagy örömet okozva ezzel a Word helyesírás-ellenőrzőjének, amely ilyenkor hullámzó vörös tengerré változtatta az írásomat. Ezért elhatároztam, hogy széjjelszedem, és megmosogatom a billentyűzetet. Kicsavartam sikeresen a hátlapot tartó 13 db csavart. Hogy ez sikerült ez volt az első "kis" öröm. Ami ezután következett, arra nem számítottam. A gép szétesett számtalan részre, volt ott 3 billentyűzetrész, kis rugalmas gumiszőnyegek a billentyűzet alá, nyomtatott áramkör védő burkolattal, apró lámpácskák. Ha én ezt tudtam volna! Inkább vettem volna egy újat, hisz ez a legolcsóbb dolog a PC-hez tartozó alkatrészek közül!
    Na, mindegy, most már késő bánat, eb gondolat, nekiláttam a sikálásnak. Bár intelligens mosószert használtam, mégis a siker érdekében a szivacsot hamarosan föl kellett váltania a körömkefének.

   Egy fél óra múlva csillogó, villogó fehérséggel, a fű tő testen kiszárítva, ott hevert előttem az asztalon az egész hóbelevanc, (újabb kis öröm!) már "csak" össze kellett szerelni. Na, mint gyakorlott puzzlejátékosnak, egy negyed óra múlva - szerintem jól- összeállt a dolog (újabb, azonban elsietett öröm). Rácsatlakoztattam a PC-re. Az egy rossz elő jelként, egyet nyösszentett az indulásnál. A billentyűzet ettől fogva rendőrként működött, bármilyen programra ráállítottam, azonnal a személyi igazolványát kérte, a tulajdonságait sorolta megszakítás nélkül, és azt festette a monitorra, rendületlenül, föltartóztathatatlanul.

Mit volt mit tenni, újból szét kellet szednem (ez nem kis öröm, ez... - na hadd ne írjam ide micsoda!) Most vettem észre, hogy apró kis tüskék vannak a fedélen, amelyek helyükre rögzítik az alkatrészeket, tehát ahogyan én előbb belapátoltam a cuccot, az a ténykedésem már eleve hamvában holt dolog volt. (Most már a technológiát szigorúan szem előtt tartva szereltem össze a billentyűzetet, a kis apró csavarkákkal. Ez bizony, - hogy sikerült- nem kis, hanem nagy öröm volt! Magabiztosan kapcsoltam rá a PC-re, most már biztos voltam a sikerben. Semmi nyekkenés, kitárul az ablak, rábökve a programokra, kifogástalanul bejelentkeznek. OK! Még egy kis próbaírás, és kész.    

   Alig ütöttem le egy betűt, azonnal kaptam hozzá egy dupla v-t. Sőt ha nem vigyáztam, akár meg sem állt ez a nem kívánt bőség. Egész sorokat megtöltött a hívatlan vendégbetű. Azt hiszem, nem mondok újat, széjjel kellett szedni megint a gépet (szomorú öröm). Megigazítottam a lepedőszerű  nyomtatott áramkör-paplant, kb. azzal a mozdulattal, ahogy az államférfiak szokták megigazítani, az ismeretlen katona sírján elhelyezett koszorújuk szalagját. Összeszerelés, (keserű öröm) :II (zenei jelzés, az előző  rész ismétlése) Csak azért is szétszerelés, paplanok gondosabb áthelyezése, felrázása, átszellőztetése, puha ronggyal való áttörülése, igen óvatos szerelés a levegőben, hogy a billentyű k nehogy megnyomódjanak a művelet közben. Rövid ima! Ez mindig nagyon fontos, ha az ember élete kritikus ponthoz érkezik. Szerelés a most már egy kicsit megkopott "kis" örömérzéssel, de hogy ez még van, az nagyon jó! Kapcsolás, próba, programok működnek. Behunyom a szemem, leütöm az első betűt, résnyire nyitom a szemem, hívatlan vendég nincs. Most már félszemmel a következőt, jó! És lassan a többit. Jó, jó, jó mind!!! Óriási a büszkeség! Győzelem, nagy, nagy öröm! Az ember győzött a gép felett is - egy kicsit!)

     Ma gépelés közben vettem észre, a dupla v-s billentyű nem működik. De most már nem szerelem széjjel. Nem én! A magyar nyelv amúgy is ritkán használja ezt a betűt! Nem igaz?

   

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
andor
#6. 2012. április 7. 14:39
Kedves Bagika!
Köszönöm a jó tanácsot! Van egy pót-billentyűztem majd ott kipróbálom! A dupla v-t kimásoltam a hozzászólásodból, és bekopiztam egy írásomba amolyan gyümölcsfák oltásféleség formájában. Most wárom a hatást!
Andy
előzmény: bagika3 hozzászólása, 2012. április 5. 23:22
bagika3
#5. 2012. április 5. 23:22
Nagyon tetszett, én is pár hete sikáltam újra a gombokat, de egy jó tanács:
Könnyebb a műwelet és gyorsabb is ha nem szeded szét darabokra, hanem egy késsel vagy hasonlóval a gombokat egyeséwel kipattintod a helyükről, majd a wégén csak simán rányomod.
Még 1-szer gratulálok a történethez! :-))
Answer
#4. 2012. április 5. 19:01
Walóban...
Gratulálok az elmés történethez!
Mara
#3. 2012. április 5. 16:26
Humoros írásodhoz gratulálok: Mara
Eliza Beth
#2. 2012. április 5. 12:41
Rábeszéltél, Andor, mosás helyett inkább vásárlás. Köszönöm! :-)))
Igen dicséretes az akaraterőd, én sarokba vágtam volna, azt hiszem. Nem az akaraterőmet, a billyentyűzetet :-)))
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Az elbizakodott egérke