Amerika után nálunk is terjed egy új szemléletmód a fajok eredetéről

Az intelligens tervezettség nézete a keresztény tanoktól sem áll messze

 

 

Szépen hangzik, hogy a modern világ egyik legnagyobb értéke a gondolkodás szabadsága és sokszínűsége. Sokan talán még emlékeznek azokra az időkre, amikor megmondták, miben kell hinnünk, mit kell gondolnunk és mit mondhatunk. Bár ezt az érát már magunk mögött hagytuk, néhány területen mégis velünk maradt a szellemisége. 

Az oktatásban a mai napig tényként mutatnak be olyan téziseket, amelyek tudományos magyarázata ingatag lábakon áll, igazságát megkérdőjelezni mégis keveseknek jutna eszébe. Ilyen például a darwini evolúcióelmélet. Ugye, mindenki emlékszik még rá, mit tanultunk róla? És mi van akkor, ha mégsem úgy alakultak ki a fajok, ahogy azt belénk vésték? 

„Nagyon fontos az oktatás és az ismeretterjesztés felelőssége abban, hogy az emberek - kortól függetlenül - többféle szemléletmóddal találkozzanak, amelyek közül ők maguk választhatják ki, melyikkel tudnak leginkább azonosulni" - hívta fel a figyelmet Dr. Tasi István, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola tanára, „A természet IQ-ja" című könyv társszerzője.

Színesebb a világ, mint hinnénk

Sokan nem is sejtik, milyen sokféle nézet létezik az élővilág eredetéről. A legismertebb felfogás az irányítatlan evolúció, amelyet darwini elméletként ismerünk. E naturalista megközelítés szerint a fajok véletlen genetikai mutációk, természetes kiválogatódás és más, pusztán természeti folyamatok révén jöttek létre egymásból, apró lépésenként. A teista, vagyis irányított evolúció felfogása szerint pedig minden úgy történt, ahogy a fenti evolúcióelmélet hirdeti - ám a háttérből láthatatlanul Isten irányította a folyamatot, vagy csak hagyta, hogy megtörténjen. 

Meglepetésként szolgálhat, hogy az evolúciós felfogásnak már kisebb könyvtárnyi tudományos kritikája született. A darwinizmustól való elhatárolódás nemzetközi nyilatkozatát (Dissent from Darwin) pedig már több mint ezer, doktori fokozattal rendelkező természettudós és oktató írta alá. A darwini evolúcióelméletnek a tudományban és a teológiában is vannak vetélytársai. A bibliai teremtéstörténetnek többféle értelmezése létezik, például az említett teista evolúció. Egyes keresztény irányzatok azonban ennél jobban ragaszkodnak a szentírás szövegéhez, és az élővilág formáinak „maguk neme szerinti", külön teremtését hirdetik. Hogy pontosan mikor is történt a teremtés, és mit jelenthet a Genezis „hat napja", azzal kapcsolatban a hagyományhű értelmezők között is megoszlanak a vélemények.

„Az indiai védikus írások teremtésmagyarázata szintén úgy tartja, hogy az élet formái teremtés útján jelentek meg, a nekik otthont adó univerzum pedig több billió évig fennáll. Pusztulása után viszont újabb teremtésre kerül sor. A teremtések és pusztulások így végtelen láncolatban követik egymást" - ismertette Dr. Tasi István.

Intelligens tervezettség

Az intelligens tervezettség egy kisebbségi tudományos irányzat, amelynek tagjai azt állítják, hogy a tudományos gondolkodás logikáját követve az élő szervezetek sok jellegzetessége egy tervező értelem létére utal. Ilyen tervezettségre utaló jelek például a DNS-ben lévő, hatalmas mennyiségű információ, vagy egyes molekuláris gépezetek és anatómiai rendszerek speciális összetettsége. 

„Az irányzat nem foglal állást azzal kapcsolatban, hogy ki lehet az intelligens tervező, mert a tudomány módszereivel ez nem feltárható. A tervezés nyomai elemezhetőek tudományosan, a tervező maga azonban nem" - avatott be Dr. Tasi István.

Az angolul intelligent design nevet viselő irányzat az Egyesült Államokban a legerőteljesebb, ahol követői kiépített intézményrendszerrel rendelkeznek. Tudományos érveik könyvek, filmek és egyéb szakértői anyagok formájában elérhetőek a nagyközönség számára. Hazánkban még kevésbé ismert és elterjedt, de az érdeklődők már itthon is találkozhatnak értékes művekkel a témában.

A természet IQ-ja

„A természet IQ-ja" című könyv egy Krisna-hívő értelmiségi szerzőpáros, Hornyánszky Balázs biológusmérnök és Dr. Tasi István kulturális antropológus alkotása. Alapvető érve, hogy egyes állatfajok összetett ösztönei biológiai és logikai okokból nem jöhettek létre fokozatosan. Az ösztönprogramokat inkább egy felsőbbrendű értelem ültethette az állatok elméjébe. 

Amikor a mű angol nyelven megjelent, a USA Book News az év legjobb három tudományos könyve közé választotta. Ezután a könyv alapján (azonos címmel) dokumentumfilm is készült, amerikai-magyar együttműködéssel. Magyarországon a filmet a Duna Televízió, az MTV és az OzoneTV sugározta, valamint számos moziban is bemutatták. 2021-ben magyarul már a könyv negyedik kiadása jelent meg, jelentősen megújult természetfotós képanyaggal. A szerzők elgondolkodtató jelenségek sokaságát mutatják be az élővilágból, így a kiadványt olykor keresztény lelkészek is felhasználják a teremtés szépségéről és rejtélyeiről szóló előadásaikhoz.

„Szeretnénk, ha társadalmi párbeszéd indulna meg a témában, és az emberek nyitott elmével és szívvel fogadnának más elképzeléseket is, azon túl, amit eddig alapvető igazságnak gondoltak. November 17-én 17 órakor az Aranytíz Kultúrházban tudós és hívő előadókkal kerekasztal-beszélgetést tartunk, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk" - zárta gondolatait Dr. Tasi István.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek