Aki szeret feküdni

Mila néven jelent meg a Beteg voltam, meggyógyultam antológiában ez az igaz történetem.

 

 

     Mit is tehet egy halandó ember, aki már napokig nyomja az ágyat, nehezére esik még az ágyneműt is a helyére rakni, de minek is tenné, hiszen újra lefekszik...

A leves, nem a kedvenc étele, de most úgy vélte, sor került bepótolni a lemaradást, csak le ne kozmásodjon, mert már az is előfordult. Ilyenkor a szomszédok szaladnak a konyhájukba, és megkönnyebbülten folytatják tovább a tennivalójukat, csak a beteg fintorog, mire beugrik: a levesem! Ez még hagyján, de az edénynek is lőttek. Pedig megfogadta magának, már százszor is, soha többé nem éget meg semmit sem, de tévedni emberi dolog. Nem igaz?

- Igaz bizony - vigasztalja önmagát.

Elment az egészségházba, még idejében, hogy sorra kerüljön, mert van, amikor csekély négy, esetleg öt órát kell várnia, mire bejut az orvoshoz. Ez is eredmény, hiszen azért ment oda, hogy orvost lásson, illetve látni szeretne. Ezzel nem is lett volna baj, hiszen a főorvos reggel hét órakor megérkezett, mert hét órakor kezdődik a betegek fogadása.

Nem jól írtam, kezdődne. Miért? Azért, mert a kartonos urak és kisasszonyok még kávéztak, kávéztak és kávéztak. Az egyik irodistának, akit jól ismert, megmondta a véleményét. Mi volt a felelet? 
- Hisztizik a nagyi. Most kávéznak, majd jönnek.

Nos, a mi nagyink még egy darabig várt, - de esküszöm nem ivott alkoholt, - és tántorogni kezdett, majd táskát, betegkönyvecskét lepakolta a földre.Maga is lefeküdt volna, hiszen otthon is fekszik, de elkapták a tömegből, hogy kik, ma sem tudja. Mikor visszatért szemernyi ereje, tiltakozott.
- Ne, ne mozgassatok!  Óriási fájdalmaim vannak a mellkasomban.

Hiába ellenkezett, nem hallgattak rá. Arra eszmélt fel, hogy fekszik  egy ágyon, csak nem a sajátján.

   Kartonosok szerinte sehol. A főorvos jött: EKG, mije fáj, fogja meg az orrát... Ez aztán játékos kedvében van! Mit fogdossa az orrát? - gondolta magában. Nem akart ilyen állapotban ellenkezni, csalódást okozni, hát megfogdosta az orrát. Egy nagyobb lendületnél kicsit jobban megfogta, de ez a legkevesebb. Jött az infúzió, fájdalomcsillapítóval.

Megszólalt a „feküdni szerető" beteg:

- Doktor úr, mondja meg nekem őszintén, mit mutat az EKG?

-  Semmi komolyabbat. Csak öt helyen van egy kisebb probléma.

-  Csak? A múltkor csak két helyen volt. Megvárjuk, amíg csak mindenhol egy kis hiba lesz?

- Nem, nem. Jó lesz minden.

   Aznap még lustálkodott nagyi, és elment volna a választott orvosához, mert csak ahhoz mehet az ember manapság.

- A választott orvosa szabadságon van - mondta a kartonos, aki most a helyén ült.

- Az orvoshoz jöttem! Nem helyettesíti senki?

- De igen.

- Megbeszéltem vele, fogadni fog - lódította határozottan a nagymama.

Majdnem megint a kartonos kisasszony mondta meg, mi a nagy büdös helyzet.

   Az orvos kedvesen fogadta nagyit, és hálás is neki, mert bevetett apait, anyait, elküldte szakorvosokhoz. Egy kedves karitászos fiatalember vitte autóval, és elintézte, hogy előre megadott időpont nélkül fogadják őket. Tüdőröntgen, kardiológus, ultrahang, mindhárom helyen megállapították a diagnózist, orvosságot írtak. Nem is volt olyan nagy baj, csak mindkét tüdő tele volt vízzel, a szív nem eléggé pumpált... na de ez semmiség. A szabadkai neurológus, ami őt illeti, száz évet jósolt nagyinak. 
Nos, nagyi még most sem járja a kán-kánt, de már megveti az ágyát...

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Döme Zsuzsa
#10. 2014. augusztus 10. 21:29
Egy-egy ilyen könnyed írástól istenuccse, én is meggyógyulok!
Mara
#9. 2014. augusztus 7. 21:34
Köszönöm szépen, drága Kató!

Szeretettel puszillak: Mara
Mara
#8. 2014. augusztus 7. 21:34
Drága Answer!

Köszönöm elismerő szavaidat.

Szeretettel ölellek: Mara
Mara
#7. 2014. augusztus 7. 21:32
Drága Csilla!

Aranyos vagy! Száz évig? Egy feltétellel: Ettől rosszabb nem lesz. :))))

Köszönöm szép szavaidat.

Szeretettel: ölellek: Mara
Juhász Kató
#6. 2014. augusztus 7. 14:45
Gratulálok, Marám!
Answer
#5. 2014. augusztus 7. 14:20
Jó volt olvasni!
Gratulálok, hogy benne Vagy az antológiában, kedves Mara!
Szeretettel ölellek: Answer
Csilla
#4. 2014. augusztus 6. 21:29
Drága Mara!

Száz évig fogsz élni legalább....az orvosod is megmondta.

A humorod gyógyír a léleknek. :-)

Szeretettel ölellek:

Csilla
Mara
#3. 2014. augusztus 5. 18:13
Drága Karola. Én is gratulálok Neked.
Úgy látszik mi Tollal. hu oldalról hárman is szerepelünk a könyvben.

Szeretettel olvasnám én is az írásodat, de Karolát nem találok sehol sem. Megtennéd, hogy megírod milyen név alatt szerepelsz?
Szeretettel: Mara
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek