A szeretet szeretett ünnepe 10.

10. Mennyből az angyal

Besötétedett. A motel személyzeti bejáratától légvonalban mintegy kilométernyire, ott szunnyad a völgyben Kapornok, s mint fényfüzéren az apró égők, úgy világítanak a házak ablakaiból kiáradó fények.  Az utcai közvilágítás rajzolata rendezett település képét mutatja. Jó lehet itt élni, e békés tájon, tiszta vidéki levegőt szívni és élvezni a csendet.

A mélykék égbolton pislákolnak a csillagok, ám a Hold kékes fényében ragyog a frissen esett hó.

Milyen érdekes, hogy Rózsa asszony aznap már a tizedik cigarettáját szívja, és eleddig nem volt érkezése megnézi a környező tájat.  Mióta elment a rendőrség, anyai ösztöne azt súgja, valamit nem vett észre, amit pedig látott, csak nem tulajdonított neki semmi jelentőséget. Pedig lényeges. Kalapáccsal is törhetné a fejét, mulasztására akkor sem jönne rá.  

-          Gyere, édesem, perceken belül vacsorázunk. Látnod kell, mennyire izgatottak a gyerekek.

Átöleli Soma, és rögvest biztonságban érzi magát, mert a közöttük történtek ellenére lelke mélyén érzi, hogy számíthat rá, bár sohasem lesznek egy pár, egymásért mégis a mai napig tűzbe mennének.

A különterem ajtaja előtt várakozik az egész társaság. Bentről felhangzik a Mennyből az angyal, és Mariska néni kitárja az ajtót, hogy a sötét terembe lépők egyenesen a kivilágított karácsonyfát lássák és köré gyűlhessenek.

A három gyerek szájtátva áll a háromméteres csoda előtt. Láthatóan meghatódtak a felnőttek is.  A dús lombú ezüstfenyőn hófehérek a díszek, gömbök, angyalok, barikák, karikák, csengők és tollból készült állatfigurák, melyekre rávetülnek a spirálban körbefutó, három párhuzamos égősor fényei, ezért kék, piros vagy zöld színben tündökölnek, attól függően, hogy éppen melyik színű égősor világít. A csúcsdísz hatalmas hófehér csillag, melynek pulzáló fénye vonzza a tekinteteket.

A karácsonyfa körül szép díszcsomagolásban, masnikkal a tetejükön, kellő türelemmel ott várakoznak az ajándékok, hátha jön valaki, aki eljuttatja őket azokhoz, akiknek örömet okozhatnak.

Jelenlévők meghatódnak a pompás karácsonyfa látványától, pedig senki sincs a társaságban, akinek ne lenne otthonában karácsonyfa, igaz, az nem is ennyire látványos.

Elhalkul a zene, Liza és Máté kézen fogva a karácsonyfa elé áll, szemben a társasággal. Egy pillanatra egymásra néznek, összemosolyognak, és majd megszólal Máté:

-          Szeretettel köszöntünk benneteket a szeretet ünnepén. Szívünk összes melegével kívánunk mindannyiótoknak kellemes és boldog karácsonyi ünnepeket!  Engedjétek meg, hogy Lizával közösen kiosszuk az ajándékokat. Az első és legfontosabb ajándék, amellyel szeretnénk nektek kedveskedni, az nem más, mint egy bejelentés.  Tegnap megkértem Liza kezét és ő igent mondott. Eljegyeztük egymást, és szeretném, ha velünk örülnétek.

Meglepett moraj fut végig a társaságon, de nincs sok idő a csodálkozásra, mert Kropacsek Béla és a barátnője tálcán hozza a pezsgős poharakat, melyekkel végig kínálják a felnőtteket. Az óvodások pezsgős poharában üdítő pezseg.

Soma az első, aki gratulál a fiatal párnak, majd sorban követik a többiek. Rózsa nagyon boldog, tulajdonképpen számított erre a bejelentésre, mert kilencezer-hatszáz forintos virágcsokrot a gavallér férfiak is nevezetes alkalmakkor visznek a kedvesüknek. A másik örömanya, Ildikó, egyszerre sír és nevet. A testvérek és sógornők gratulációjukhoz némi humoros megjegyzést is tesznek, célozgatva a házasélet előnyeire és hátrányaira. Kálmán, mint örömapa, láthatóan nehezen dolgozza fel a váratlan bejelentést. Utolsó előttiként köszönti az ifjú párt, és mondani szeretne még valami mást is, de odaszalad hozzá Virág, megfogja a kezét, és jó hangosan megszólal:

-          Siess Apa, mert szeretném tudni, mit hozott nekem a Jézuska!

 Nagy derültséget okoz a szöszi lány felszólalása, de azonnal követőkre is talál, mert csatlakozik hozzá Danika és Dórika is.

Hiába, a gyerekeknek az ajándék a lényeg, őket nem lehet meghatni holmi eljegyzéssel, hiszen ez a fogalom az óvodások szókincsében még nem szerepel, egyébként is, hatévesen előnyben részesítik a konkrétumokat. Hozott a Jézuska alvós babát? Hozott. Neki is és Dórának is, Daninak meg ötszáz darabos puzzle játékot, mert annak az ára volt azsúrban az alvós babáéval.  Az más kérdés, mennyi időt vesz igénybe, mire végre sikerül kiraknia a képet.

Ügyes a Jézuska, mindenkinek hozott ajándékot, még Mariskának, Bélának és Marának is.

Végre asztalhoz ül a társaság, felkapcsolják a világítást, és Rózsa Mariska nénivel tálalja a vacsorát, a kolozsvári töltött káposztát, ám a gyengébb gyomrúak és az óvodások kedvéért sonkával és sajttal töltött rántott borda, valamint rántott ponty is kerül az asztalra, sült krumplival, savanyúsággal, tartármártással.

Biztos, ami biztos, Rózsa gondos anyaként tucatnyi tiszta tányért és evőeszközt, szalvétát és poharat kikészít az italos asztalra, mert pontosan tudja, hogy a társaság tagjai többféle ételt is megkóstolnak. Jaj, csak nehogy elfelejtse, még a meglepetés tortához szükséges süteményes tányérokról és villákról is gondoskodnia kell.

Leülteti Mariskát is, hogy nyugodtan vacsorázzon.

Végignéz a társaságon, s lelke valósággal repes a boldogságtól. Minden a legnagyobb rendben van. Csak így is maradjon.

Soma gondoskodik az italok utánpótlásáról, amint kifogy egy üveggel, máris bontja a következőt. A borfogyasztással egyenes arányban növekszik a társaság hangulata.

Mintha valaki hiányozna!

Ismét érzi mellkasában a szorítást. Rossz vicc lenne, ha most kapna infarktust! Muszáj kiszellőztetnie a fejét. Elszabadult a hajából egy tincs, megigazítja és kezén megcsillan a jegygyűrűje. Hát ez az!  Kropacsek Béla jegygyűrűt hord, Mara pedig nem! Béla hazudott! Résnyire nyitva a személyzeti bejárat ajtaja. Megtorpan. Majdnem megkérdi, hogy ki van odakinn, amikor meghallja Kropacsek Béla hangját:

-          Jól van, Apa, akkor hétfőn felhívom Gyuszi bácsit, hogy intézkedjen Hajagos Pista ügyében… nem, Egressy Máté korrekt, valóban a családját hozta ide, most van az eljegyzése…. ugyan, dehogy, kisgyerekek is vannak. Szabályszerűen mindenből tett el ételmintát…nem, csak azok az alapanyagok voltak a konyhán, amit a cégen keresztül rendelt. Hajagos minden raktárt lezárt, a pénztárgép sem üzemel… nem nyitottak ki, szerintem, nem is fognak… holnap reggel megyünk haza és holnapután visszajövök, elszámolunk az italokkal… Jó pihenést, és kellemes karácsonyi ünnepeket! Szervusz, Apa! Majd hívlak!

Rózsa rágyújt és égő cigarettával a kezében kilép az ajtón.

-          Mi újság, kedves Béla? Jól hallottam, hogy a másodszülött fiú beszélt a vén Kropacsekkel? No, jöjjön elő az igazsággal! És én, bolond, még megsajnáltam magát!

Tudja Kropacsek Béla, hogy csúfosan lebukott.

-          Ne haragudjon rám, Rózsa néni! Nem önszántamból jöttem, legszívesebben a feleségemmel és a féléves kisfiammal ünnepelnék. Mara a sógornőm, és csak azért jött el velem, hogy hitelesebb legyen a színjáték. Tudja, Apám egy gyanakvó ember, és feltűnt neki, hogy Máté egy pillanat alatt élt a kínálkozó lehetőséggel.  Azt hitte, hogy esetleg Máté és Hajagos összejátszanak, és saját zsebre dolgoznak, ezért felhívott engem, hogy huszonnegyedikén jöjjek le, nézzek körül. Abban nem tévedett, Rózsa néni, hogy valóban haragszom rá. Különösebben nem rengetné meg anyagilag az öreget, ha létrehozni nekem egy céget, amivel kereshetnék egy kis pénzt, de nem teszi. Boldoguljak a magam erejéből.  Időnként megbíz ezzel, azzal, hogy anyagilag segíthessen nekem, ám azért meg kell dolgoznom.

-          Ne magyarázkodjon! Átvert! Most pedig sietnem kell vissza, mert vacsora után tálalják az eljegyzési tortát!

 

 

 

Előző rész…

Utolsó rész…

 

 

A kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!