A szerény kiscica története

...ha sokat kérsz, végül nem kapsz semmit...

 

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy puha-pihe, hófehér kiscica. Pironkodó természetű volt, és szerény, pajtása a koromfekete kölyökkandúr sokszor kinevette a félénkségéért.
Egy szép napon, iskolába menet, egy takaros, piros tetős házikó mellett haladtak el. A ház gazdaasszonya éppen akkor fejte meg a tarkabarka tehénkéjét, amikor meglátta a két iskolába masírozó, imádni valóan aranyos cicust. Tejes csuporral a kezében, széles mosollyal az udvarába invitálta őket.
- Cicccic! Mennyire édes kiscicák vagytok! Gyertek az udvaromba, had' adjak nektek egy kis tejecskét!
Mindkét cica rajongott a frissen fejt, langyos házi tejért, lelkes nyávogással sorakoztak fel a két, sebtiben odakészített kistányér előtt. Elsőként a fehér cicushoz fordult.
- Hát te, cica? Mennyi tejecskét kérsz?
- Ó, csak egy kortyocskát! - felelte szerénykénk.
Az asszonyka telelöttyintette a tányérkáját fehér tejecskével, és amint boldogan lefetyelte, még meg is simogatta az édes kis pofikáját. Aztán a kormos kis kandúrhoz fordult.
- Hát te, cica? Mennyi tejecskét kérsz?
Kormoskánk látva a gazdaasszony bőkezűségét, a kezében tartogatott tejes csuporra sandított.
- Nagyon szeretem a friss tejecskét! Talán amennyi a csuporban van még, elég lesz nekem!
A gazdaasszony dühbe gurult.
- Szemtelen macska! Siccc innen!
A fekete kandúrka rémülten eliszkolt. Hoppon maradásának történetét este elmesélte a fehér cicus az anyukájának. Az szeretettel megsimogatta szerény kismacskája fejét.
- Tanulságos történet nagyon. Mindig csak annyit kérj, amennyit adnak is, aki sokat kér, fiam, az nem kap semmit.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Csilla
#6. 2013. november 23. 19:13
Bizony, bizony, sokkal kifizetődőbb szerénynek lenni.

Nekem a fehér cicus jobban is tetszik...... olyan, mint a tiszta lélek :)
ariadne
#5. 2013. november 23. 14:45
Köszi szépen a kedves figyelmeteket:)
puszi:ariadne
Eliza Beth
#4. 2013. november 23. 11:36
Aranyos. A mese is, a kép is, amit választottál hozzá.
Adalberto
#3. 2013. november 23. 11:15
Nagyon aranyos mese.Örülök, hogy olvashattam.
siktár éva
#2. 2013. november 23. 09:07
Tanulságos, kedves kis mesét olvashattam Tőled.

Szeretettel gratulálok: Évi
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Az elbizakodott egérke