A szegény asszony fazeka

A mese a Hun Matyi, az erdei manó című meséskönyvben jelent meg.


Volt egyszer egy szegény asszony, aki a falu végén élt, népes családjával. Portájukat egyik oldalról a hegyoldal, másikról egy bővizű patak határolta. Olyan sok gyereke és unokája volt az asszonynak, hogyha fel kellett sorolni őket, valakit mindig kifelejtett.
Arra kérem a jó Istent, - fohászkodott egyszer hangosan, - ha már ennyi gyerekkel megáldott, adjon nekem egy olyan fazekat, amiből soha nem fogy ki az étel. Nem is gondolta, hogy kívánságát meghallotta az egyik fa tetején pihenő Matyi manó, aki ezt azonnal továbbította az Univerzum Urának.
Egyszer csak megállt egy postakocsi a patak partján. A gyerekek kíváncsian köré gyűltek.
- Mamátok itthon van? - kérdezte a postás.
- Igen, paszulyt válogat. - mondták.
- Szóljatok neki! Csomagot kapott.
A szegény asszony abbahagyta a munkát, megtörölte a kezét, és gyors léptekkel a postakocsihoz ment.
- Csomagja jött - közölte vele a postás.
- Nekem ugyan kitől jöhetett csomagom? - csodálkozott el az asszony.
A derék ember ránézett a fénylő, ezüstös csomagolópapírra, és böngészni kezdte. Feladó: az Univerzum Ura.
- Istenem! Ezek szerint meghallgattál! - örvendezett az asszony.
A postás az egészből nem értett semmit, elköszönt, és ment tovább.
A szegény asszony elhessegette maga körül a lurkókat.
- Vigyázzatok, nehogy összetörjön, ami benne van!
Kibontotta a boltban nem kapható, ragyogóan csillogó papírba zárt ajándékot. Egy nagy, piros fazék volt benne, rúgós gombbal ellátott fedővel. Ilyen különleges fazekat még soha életében nem látott. Használati utasítás is volt hozzá, de mivel nem volt olvasószemüvege, nem tudta elolvasni.
- Réka! - Kiáltott nagyobbacska unokájának, - gyere, olvasd el, hogy kell használni a fazekat!
Nem akart hinni a fülének. Az utasítás így szólt:
„Tégy a fazékba egy adag ételhez elegendő alapanyagot, majd annyiszor nyomd meg a fedőn lévő gombot, ahány adag ételt akarsz. Egy percen belül tálalhatsz."
- Ez igen! Mindig ilyen fazékra vágytam! - mondta boldogan a szegény asszony.
Ekkor vette észre, hogy egymásba rakva sok kis fehér, zománcos tálka is van a csomagban. Mivel a házban már régen nem fértek el, az udvaron felállított sátor alatt volt több hosszú asztal, lócákkal. Itt étkeztek.
- Vigyétek ki a tálkákat! - adta ki az utasítást a nagylányoknak a Mama, - mindjárt viszem a bablevest. Számoljátok össze, hány adag kell!
- Tizennyolc - szóltak vissza a gyerekek.
A Mama berakott a fazékba egy marék paszulyt, felöntötte vízzel, ízesítette, majd tizennyolcszor megnyomta a fedőn lévő gombot. Lássatok csodát! A fazék megtelt finom, gőzölgő bablevessel.
Mindenki jóllakott. Ezek után megváltozott a család élete. Mivel egy adag ebéd árából tizennyolcat tudtak főzni, a megmaradt pénzből idővel bútorokat, szép ruhákat vettek.
A Mama ráért mesélgetni az unokáknak, mert sok időt megtakarított azáltal, hogy minden nap egy perc alatt elkészült az ebéd.


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Juhász Kató
#13. 2012. december 31. 21:01
Lehet, hogy lennének, akik hasznot húznának a szegények fazekából is. Esetleg megadóztatnák a használókat.
Drága Eliza!
Boldog és sikeres újévet kívánok!
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. december 30. 21:40
Eliza Beth
#12. 2012. december 30. 21:40
Ez a Matyi "valahonnan" ismerős nekem!
Most is tetszett.
Félő, ha feltalálnák ezt a fazekat, ez is a gazdagokat "boldogítaná"...
Juhász Kató
#11. 2012. december 30. 20:32
Teljesüljön kívánságod, kedves Csilla!

Kívánok neked az új évben erőt, egészséget, sok örömöt, és boldogságot!
előzmény: Csilla hozzászólása, 2012. december 30. 20:06
Juhász Kató
#10. 2012. december 30. 20:31
Kívánjunk ilyen fazekat minden rászorulónak.

Köszönöm a jókívánságot, az új évben
neked is minden jót kívánok!
előzmény: Bedő Csaba hozzászólása, 2012. december 30. 05:33
Csilla
#9. 2012. december 30. 20:06
Kedves Kató!
Roppant ötletes és praktikus főzőalkalmatosságot találtál fel képzelőerőd segítségével.
Jó volna, ha minden rászoruló család kapna ajándékba egy ilyen mesebeli fazekat, mondjuk Újév napján!

Reményteli új esztendőt kívánok, szeretettel:
Csilla
Bedő Csaba
#8. 2012. december 30. 05:33
Ej, kedves Kató, se az Univerzum Ura, se a posta nem bírná a megrendelést, ha minden rászoruló ilyet kérne. Meg persze akik lusták, vagy nem tudnak főzni.
Mindenesetre megkezdhetnék a gyártását.
Tetszik a meséd, gratulálok!

Mindenben gazdag új évet kívánok!
Juhász Kató
#7. 2012. december 29. 20:57
Kívánom, hogy az Univerzum Ura hallja meg kérésedet, és a modernebb, hangérzékelős fazékból szállítson neked.
Figyeld a postást, én drukkolok nagyon, hogy megérkezzen az a csomag.
előzmény: Báró von Shenczky hozzászólása, 2012. december 29. 20:46
Báró von Shenczky
#6. 2012. december 29. 20:46
Én is ilyet szeretnék Katóka drága. Csak a modernebb, hangérzékelős változatát. :) Mert ugyanis mire tíz milliószor megnyomnám a gombot csak havonta egyszer étkezne az ország! :) Szívből gratulálok!
Juhász Kató
#5. 2012. december 29. 20:26
Köszönöm a véleményed.
Egyet értek veled.
Answer
#4. 2012. december 29. 20:17
Ez olyan, mint a terülj terülj asztalkám.
Tényleg elkelne - szó szerint - egy ilyen fazék, és abból sok.
Gratulálok!
Juhász Kató
#3. 2012. december 29. 18:53
Kedves kréker!
A lehetőségeim, ha megengednék, sorozatban gyártatnám az ilyen fazekat.
kréker
#2. 2012. december 29. 17:21
Sok szegény mai embernek elkelne egy ilyesmi fazék.
Tetszett ez az írás gratulálokI
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Bársony szív