A helyes út

Egy csodálatos sünike megmentése és hálája Jelige: "Dörmögő"

 

 

A nagy lakópark végében

Gyerekek játszottak szépen.

Az új dömpert próbálgatták,

Egyre messzebb gurították.

 

Utolérték főút mellett,

Az árokba beleesett.

Egy süni is ott pihegett,

Autótól sérülhetett.

 

„Pite ez már, nem sünike,

Kilapították a kerekek.

Menjünk hát innen, gyerekek,

Hagyjuk ezt a szerencsétlent!"

 

De Márkó hiába mondta,

Misi az állatot szánta,

És mikor senki sem látta,

Beletette kis kosárba.

 

A kis kosarát bevitte

A keresztapja elébe.

„Állatorvos vagy, gyógyítsd meg!"

„Rendben... hozzál langyos tejet!"

 

Kortyolt süni, és elaludt,

Kellemeset álmodhatott,

És ahogy a napok teltek,

Az állatka kerekedett.

 

Keresztapu és Misike

Meggyógyította izibe!

Majd egy vasárnap reggelen

Pite süni erdőbe ment.

 

A fiúk is bicikliztek

Az erdei ösvényeken.

Haladtak ők egyre beljebb,

Egész rájuk esteledett.

 

Eltévedtek alkonyatkor

Hogy találnak haza akkor?

„Pszt! Misi! Erre vagyok, itt!"

- emberi hangon szólt süni!

 

„Pite süni! De hát...! Te meg..!"

„Erre nincs idő, kis ember!

Napnyugtakor kísértetek

Jönnek elő egyszeribe!"

 

„Megcsípik a kezed-lábad,

Sok szellem egyszerre támad

Kövess, ha kedves az élted,

El ne kaphassanak téged!"

 

„Szólok a többieknek is;

A barátokkal jöttem ki."

„Rendben, akkor gyertek velem,

Már szállok is a föld felett!"

 

Négy kis lábát szétterpesztve

Emelkedett levegőbe

A tüskés hátú jó barát

Repült magas bokrokon át...

 

A kis csapat meg követte,

Szemük-szájuk tátva tőle.

Előtte senki sem hitte;

Varázsos ez a sünike!

 

Csudálatos sündisznócska

Leereszkedett az útra.

„Innen már ti is tudjátok.

Szerencsés legyen utatok!"

 

Szellemek hoppon maradtak,

A fiúk hazataláltak.

Megfogadták szépen, csendben,

Erre mindig emlékeznek:

 

Érdemes megbecsülni azt,

Mi a természetből fakad,

Minden élőt a nap alatt,

Mi örömet ad, utat mutat!

 

 

A pályázat részletei...