A folyamatos megújulás a múzeumok jövőjének kulcsa

Külföldi múzeumigazgatók mutatják be intézményeik sikeres stratégiáit, formabontó módszereit

 

A nemzetközi múzeumi világ prominens szereplői által sikeresen alkalmazott megoldások, kerekasztal-beszélgetések és a jövő kiállításainak lehetséges koncepciói adják a MuseumDigit idei tematikáját. A konferencia célja, hogy sikeres múzeumi modelleken keresztül bizonyítsa, a  múzeumok képesek a folyamatos megújulásra, és erre a hazai intézményeket is ösztökélje. A konferencia részeként bemutatkozik a Duna menti Virtuális Régészeti Tájak programja is, mely 10 ország 23 partnerének bevonásával törekszik a Duna régió régészeti tájainak vonzóbbá tételére, és  ad új lendületet az európai régészeti örökség digitalizációjának.

Újszerű megközelítések
A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja (MNM OMMIK) 2013 óta rendezi meg éves MuseumDigit  konferenciáját, megszólítva a régió és a hazai múzeumi szakma képviselőit, a közgyűjteményekben és a kulturális örökségvédelemben dolgozó szakembereket,  döntéshozókat, a jövendő muzeológusait és a múzeumok működését támogató fejlesztőcégeket és szolgáltatókat. Emellett átfogó képet nyújt a múzeumi világ aktuális kérdéseiről, meghatározó trendjeiről. A szervezők idén azt szeretnék megmutatni, hogy a múzeumok is, akárcsak a társadalom megannyi szereplője, képesek a folyamatos megújulásra.
A konferencia mindkét napján élő kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek a nemzetközi múzeumi világ olyan prominens szereplőivel, akik az általuk irányított intézményeket saját víziójuk mentén a feje tetejére merték állítani. A teljesség igénye nélkül: felszólal Nathalie Bondil, a párizsi Institut du Monde Arabe kiállítási igazgatója, Marc-Olivier Wahler, a Genfi Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója, Marie Lavandier, a Louvre Lens igazgatója és Alistair Hudson, a Whitworth és Manchester Art Gallery igazgatója. Az ő múzeumuaik nemcsak egy-egy projekt kapcsán érdemelnek figyelmet, hanem amiatt is, ahogy az igazgatók működésének köszönhetően az egész szervezet átalakult, és más múzeumok számára modellértékűvé vált.
„Merj változtatni!"
Az idei konferencia kiemelt témája a múzeumok megújulóképessége.  Emellett nem csupán a digitalizálás eredményeit, a múzeumok digitális újításait és a technológiai fejlődés múzeumokra gyakorolt hatását mutatják be, hanem a korábbi két évhez hasonlóan hangsúlyos szerepet kap a múzeumok és a társadalom - inkluzív múzeum, múzeumok és a klímaakció - témája, és új megvilágításba helyezik a digitális transzformáció kérdését.
A nemzetközi előadók négy témakörben - digitális újítók, multimédiás evolúció, jövőtudatos múzeumok és múzeumok kreatív együttműködései - többek között arra keresik a választ, hogyan tegyük a digitális élményeket közönségközpontúvá, vagy milyen hatással volt a múzeumok médiahasználatára és digitalizációval, digitalizálással kapcsolatos gondolkodására a világjárvány.
Digitalizált Duna régió
2020 júliusában indult a ,,Danube's Archaeological eLandscapes Duna menti Virtuális Régészeti Tájak" projekt a grazi Universalmuseum Joanneum vezetésével. A projekt - mely a többnapos konferencián a Kreatív Ipari Fórum programosorzat keretében is bemutatkozik - 30 hónapos időtartama alatt tíz ország 23 partnere törekszik a régészeti örökség, különösen a Duna régió régészeti tájainak láthatóbbá, és ezáltal vonzóbbá tételére regionális, nemzeti és nemzetközi szinten a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával. Az Európai Unió Interreg Duna Transznacionális Programjának támogatásával és a részt vevő partnerek nemzeti szintű társfinanszírozásával zajló projekt új lendületet ad az európai régészeti örökség digitalizációjának.
A program kulcsszereplői azok a nemzetközileg elismert múzeumok, amelyek munkájukat intézményeik falain kívül, a Duna régió leghíresebb régészeti tájaira is kiterjesztik. A virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) technológiák révén arra ösztönzik majd a múzeumlátogatókat, hogy a gazdag régészeti örökséget ne csak a múzeumi kiállításokon, hanem tájtörténeti összefüggéseiben ismerjék meg. Ezáltal nemcsak hazájuk kulturális örökségével gazdagodnak, hanem országhatárokon átívelő virtuális utazás során fedezhetik fel a Duna régió rég elfeledett történetét.
A projekt részeként a Magyar Nemzeti Múzeum két különleges helyszín, a 330 ezer éves vértesszőlősi őskőkori telephely és a Balaton-felvidékről ismert legnagyobb római villagazdaság (Baláca) virtuális rekonstrukciójának elkészítését koordinálja.

A vaskori Duna út Magazin
A Vaskori Duna Út alapjait az Európai Unió Interreg Duna Transznacionális Programja társfinanszírozásával megvalósult „A Duna-medence monumentális kora vaskori tájai" című projekt - röviden a Vaskor-Duna projekt - fektette le. Ezen projekt középpontjában a kora vaskor monumentális építészeti tájelemei álltak, amelyeket rendszerint nagyjából a Kr. e. 9-4. századból származó erődített magaslati települések, valamint a nagy halomsíros temetők jellemeztek.  A partnerségi együttműködéssel létrejött projektben az építészeti örökség kezelése, valamint a kulturális turizmus területén megfelelő tapasztalattal rendelkező húsz intézmény vett részt Ausztriából, Horvátországból, Magyarországról, Szlovákiából és Szlovéniából.
A témát feldolgozó vaskori tematikus régészeti magazin az időszámításunk előtti első évezredben, a Duna mentén élt népek régészeti örökségét mutatja be. Első száma 2021 nyarán angolul, most pedig magyarul jelent meg, melynek fordítását A Magyar Nemzeti Múzeum és az Archaeolingua Alapítvány és Kiadó a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával vállalta. Szeretnék, hogy az izgalmas helyszínek, ikonikus tárgyak, régészeti feltárások és kutatási eredmények angol nyelven megjelent leírásai mellett a magyar változat révén a hazai érdeklődők is megismerkedhessenek a vaskorral kapcsolatos kulturális élmények kínálatával; ezáltal kedvet kapva a magazinban szereplő és további hazai helyszínek alaposabb megismerésére, a vaskori régészeti tanösvények bejárására és a térség egyéb múzeumainak meglátogatására.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 10 évvel ezelőtt, a 2011. évi magyar európai uniós elnökség során elfogadásra került EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) céljaival összhangban támogatta a Vaskori Duna út magazin magyar változatának megjelenését a Stratégia kultúra és idegenforgalom (PA3) prioritási területén hazánk képviseletét ellátó Magyar Turisztikai Ügynökség javaslatára. Az idén elfogadott új vaskori tematikájú európai kulturális útvonal előkészítését megalapozó, 2017-2019 között megvalósított Iron Age Danube projekt ugyanis külön kiemelésre került a Duna Régió Stratégia Cselekvési Tervében. A Duna Stratégia harmadik prioritási terület egyik fellépése pedig kimondottan a kulturális turizmus támogatására irányul a Duna régióban. Ennek érdekében a Duna régió 14 országának szakértői célul tűzték ki hálózatok kialakításának támogatását a múzeumok, galériák és egyéb érintett szereplők releváns csoportjai számára. Elő kívánják segíteni ezzel a Duna régióban található tárgyi és szellemi kulturális örökség helyszínek interpretációját, kommunikációs és marketing stratégiák kiépítését idegenforgalmi értékük növelése érdekében. Az örökségek látogathatóságát innovatív és fenntartható idegenforgalom keretében kívánják az országok biztosítani, előmozdítva a kulturális örökségek bemutatásának és értelmezésének integrált megközelítését.
A Duna Régió Stratégia magyar nemzeti koordinációja részéről úgy véljük, a Vaskori Duna út kiváló példaként szolgál arra, amikor több szereplő (pl. múzeumok, önkormányzatok, a civil társadalom, valamint kormányzati intézmény) működik együtt egy határokon átívelő örökség, a vaskori kultúra népszerűsítése érdekében. Mindehhez a most megjelent magazin igen sokrétűen járul hozzá, hangsúlyt helyezve például a fiatal generáció bevonására, vagy éppen vaskori elődeink receptjeivel fűszerezve a vaskori kultúra bemutatására.
Reméljük, hogy a kiadvánnyal sikerül sokak érdeklődését felkelteni hazánkban a Duna-menti vaskori emlékek iránt!


Kép: A Vaskori Duna Út magazint Jerem Erzsébet
régész, A Vaskori Duna Út Egyesület tudományos bizottság elnöke, az Archaeolingua Kiadó alapító tagja és igazgatója, a Magazin magyar nyelvű kiadásának főszerkesztője mutatta be


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek