A cloud computing paradigma implementálása

Egy új informatikai paradigma van kialakulóban, még nem is sejtjük milyen lehetőségeket rejt.

     Az utóbbi években jelentős változásnak lehettünk tanúi az információ-technológiai eszközök és rendszerek, valamint az ezekre épülő alkalmazások és szolgáltatások fejlődésében. A „cloud computing" mögött meghúzódó elgondolások korántsem új keletűek, már 50 éve foglalkoztatja az informatikusokat ez a technológia, de csak most tette lehetővé az adatátvitel és a telekommunikáció fejlődése az új paradigma kialakulását. Informatikai értelemben a felhő (cloud) tulajdonképpen nem más, mint erőforrások, szolgáltatások megosztása az interneten keresztül, vagy valamilyen kommunikációs hálózaton keresztül, ami lehet internet vagy intranet is.

     Ma is sok szolgáltatást használunk felhőből anélkül, hogy tudnánk, pedig gyakran egy felhőben járunk, és tudatlanul is élvezzük az előnyeit. A levelezés, a videómegosztók, közösségi oldalak, videótelefonálás, különböző online szolgáltatások, on-line szövegszerkesztő, vagy naptár, térkép vagy távoli szervereken blog vagy közösségi oldal, számtalan mód és lehetőség áll rendelkezésünkre.  Léteznek számítási felhők, amik segítik a különböző eszközök szinkronizálását, adatátvitelét. A felhő lényege az, hogy létrehozunk egy nagyteljesítményre képes komplett informatikai infrastruktúrát (harver és szoftver), amihez bárki szabadon csatlakozhat és a benne található lehetőségeket használhatja.  Amikor egy cloud szolgáltatást igénybe vesz egy felhasználó, akkor a szolgáltatójának erőforrásait használja, miközben az adatai egy biztonságos adatbázisszerveren kerülnek tárolásra és feldolgozásra. A cloud computing óriási jövő előtt áll, sokkal több van benne, mint azt ma még gondolnánk, de már jelenleg is számos olyan jellemzővel kecsegtet, amelyek komoly költségmegtakarítást és versenyképességet jelentenek a szerény üzemeltetési forrásokkal rendelkező kiscégeknek, akik a szigorú piaci viszonyok között a felhő megoldások nélkül csak óriási handicappel vehetnének részt, de közművelődési intézményeknek is komoly lehetőséget jelent. Számtalan mamutcég jött létre, akik egyre komplexebb hardver megoldási lehetőségeket alakítottak ki a gyorsan változó piac számára. A megvásárolt infrastruktúra hatékonyabb kihasználása érdekében célszerűvé vált a drága eszközök minél teljesebb kihasználása számukra, amit úgy érnek el, hogy bérbe adják szabad kapacitásukat, így mások egy költségtakarékos és mégis hatékony szolgáltatáshoz jutnak komolyabb beruházások nélkül. Az alacsony szintű infrastruktúra és a hozzá kapcsolódó magas szintű platform szimbiózisa kitűnő lehetőség mindkét félnek. Nagy luxus saját dedikált szervereket használni, ha azokat nem vagyunk képesek kihasználni. Mivel szinte bárhol a világon internetkapcsolatot létesíthetünk, valamint a böngészők is könnyen elérhetők, ezért nem nagyon érdekel bennünket, hogy hol fut valójában egy adott rendszer, amelyet éppen használunk. 

      Több féle felhő alapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. A publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy intraneten történik az elérés, így értelemszerűen feltétele a jó kommunikációs csatorna. Típusa szerint lehet szoftver alapú szolgáltatás, ahol a szoftvereket lehet szabadon használni online hozzáféréssel, ezeket az alkalmazásokat általában http protokollon keresztül, egy böngészővel lehet használni, vagy egy kliens segítségével lehet belépni a felületre. Lehet infrastruktúra szolgáltatás is ami virtuális hardvert szolgáltat, vagyis emulál nekünk egy eszközt, ami a valóságban nem létezik, mint például egy iktatószervert, vagy beléptetőszervert. Létezik még a platform szolgáltatás, az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítva terheléselosztással és feladatátvétellel, valamint management felülettel és az ehhez szükséges tárhely szolgáltatással, futó processzekkel, amik elengedhetetlenül fontosak a használathoz, ilyen lehet egy MYSQL vagy egy Java vagy Flash környezet.            Ha rendelkezésre állnak komoly teljesítményre képes hardverelemek, akkor privát felhőt is hozhatunk létre saját belső hálózatunkon.( VMware vSphere, oVirt, CloudStack, OpenNebula.) Természetesen hibrid felhőt is készíthetünk, ami privát és publikus felhők hasznos tulajdonságait ötvözi, illetve ezek kombinációja, mindig az adott lehetőségekhez igazítva a szolgáltatási csomagot. A felhő megoldások további előnye a jelentős költségtakarékosság, mivel nem kell költenünk drága hardvereszközökre, vagy rengeteg energiát takaríthatunk meg, nem beszélve a drága szürkeállományról, vagy a működési költségekről, vagy a frissítésekről, nem omlik össze a rendszer, nem vesznek el az adataink, csökken az áramfelhasználás. Az adatok különböző helyekre kerülhetnek fizikai értelemben, ami tűz esetén is tökéletes biztonságot jelent számunkra. A forgalom méretezhető és skálázható. A kisebb oktatási intézményeknek, kiskönyvtáraknak a hostolt nyilvános felhő alkalmazása a legcélszerűbb, míg a nagyobb közkönyvtáraknak már a privát felhő a leghatékonyabb és gazdaságosabb. Komoly beruházás nélkül is a szolgáltatások világszínvonalon állnak rendelkezésre. Oktatási intézményeknek, közművelődési intézményeknek ideális lehetőség lehet, ha a legmegfelelőbb szolgáltatási típusokat állítják össze a csomagban. Előnyös elsősorban azokat az alkalmazásokat beépíteni, amelyek egyébként is külső alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.    Mivel nincs szükség dedikált szerverre milliókat takaríthat meg az intézmény. Az allokált erőforrás mérete változtatható és rugalmas. Privát felhő esetén a szolgáltatást nyújtó erőforrások kizárólag a részünkre vannak dedikálva, nem kell osztoznunk azok teljesítményén másokkal. A publikus felhő esetében, mint mondjuk a „google" egy dinamikusan váltózó felhasználói terhelést elégít ki. A számítási felhő esetében a szolgáltatás jellege is adott természetesen, tehát, hogy pontosan mit is veszünk igénybe, de ebben az esetben kiemelten hangsúlyos a szolgáltatás sebessége. Vagyis számítási kapacitást vásárolunk. Ilyenkor a szolgáltató garantál egy rövid válasz időt, egy adott számítás elvégzésére vállal határidőt, hiszen a gyorsaság fontos szempont egy online szolgáltatás esetén. Ezeknek a betartása érdekében a szolgáltató akár dinamikusan meg is többszörözheti az erőforrások számát, gyakorlatilag, ha szükséges. A koncentráltan, nagy sűrűséggel előállított informatikai szolgáltatások esetében több a lehetőség az erős fizikai és a tudományos igényességgel megtervezett logikai adatvédelmi eljárások bevezetésére, a titkosításra és a vírusvédelemre. A feleslegessé vált meglévő  Erőforrások felszabadításával lehetővé teszik, hogy az erőforrásokat más, üzletileg fontos célokra lehessen átcsoportosítani, mint például backup tárolásra, nem beszélve a jelentős mennyiségű emberi erőforrásról, amit ezzel takarítanak az intézmény számára. A szerverköltség mellett a lincencdíjak és az energiaköltség is számottevő, nem beszélve a szakképzett informatikai munkaerő béréről és az informatikusok folyamatos képzési költségéről, vagy az alkalmazások frissítésével járó költségekről. A fenntartók szűkös forrásai a számítástechnikai eszközök gyors amortizációja nem befolyásolja az intézmények biztonságos működését. Számtalan lehetőség közül néhányat kiragadok, de ezek bármilyen kombinációja elképelhető.

 

Szoftver szolgáltatás (Software as a Service) olyanz alkalmazásokat általában http protokolon keresztül, egy böngészővel lehet használni. Példa: Google Docs, netsuite

 Platform szolgáltatás (Platform as a Service) Az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja, terheléselosztással és feladatátvétellel, kezelő felülettel, ezek rendszeres biztonsági frissítésével. Példa: Google App Engine, OpenShift

 Infrastruktúra szolgáltatás (Infrastructure as a Service) Virtuális hardvert (szervert, blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacítást) szolgáltat. Példa: Amazon EC2, Google Compute EngineHozzáférhetőség alapján: Publikus felhő esetén egy szolgáltató a saját eszközállományával (tárhely, hálózat, számítási kapacítás) szolgálja ki ügyfelei szerverigényeit. Publikus felhők esetén különösen fontos a különböző ügyfelek izolálása. Privát felhő Saját vagy bérelt erőforrásokon lehet saját felhőt is építeni. Ez megoldást jelent a publikus felhők problémáira, viszont az üzemeltetésről a privát felhő tulajdonosának kell gondoskodnia (VMware vSphere, oVirt, CloudStack, OpenNebula). A hibrid felhő  a privát és publikus felhők kombinációja, ami lehetővé teszi átmeneti teljesítményigény esetén a számítási felhő kiegészítését publikus szolgáltató által kínált megoldásokkal. Tárhely szolgáltatás (Storage as a Service) a tárhelyet adja, mint szolgáltatást, persze vannak ingyenes tárhelyek is, de ezek megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető.

A felhő megoldások előnyei: helyfüggetlen, egy felhő-alapú megoldás (főleg publikus felhő) szolgáltatás esetében a szolgáltatás bárhonnan könnyen elérhető lehet. A szolgáltatás maga is lehet független egy adott szerverközponttól. Méretezhetőség és skálázhatóság, ami egyértelmű statisztikai adatokat jelent. Kis cégeknek a hosztolt nyilvános felhő, míg a nagyvállalatok esetében a privát felhő bevezetése a leghatékonyabb. A felhő alapú szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatos fejlesztése és komoly beruházásai, hatalmas adatbankjai a garancia arra, hogy a szolgáltatások világszínvonalon és megfelelő minőségben álljanak rendelkezésre. Költségkímélő, mivel a hardvereszközök megvásárlásának költségét a szolgáltatás használatának díja váltja fel - ez például lehet a bérelt számítási kapacitás, hálózati forgalom, vagy felhasználók száma alapján kiszámolt összeg. A működetési feladatok nem a felhasználókat terhelik, az alkalmazások frissítésének járulékos költségei is megtakaríthatók, a számítási felhő révén élvezhetik az alacsonyabb költségek és a korszerű szolgáltatások kínálta előnyöket, ahelyett, hogy saját szoftvert és számítástechnikai eszközöket kellene telepíteniük, illetve karban tartaniuk saját székhelyükön, a nap 24 órájában működtetni szerverekkel, amik jelentős áramfelvétellel járnak, így a felhőszolgáltatás a kiszervezésnél is olcsóbb és rugalmatlanabb.

Mielőtt belevágunk, célszerű egy SWOT-elemzést készíteni, egy informatikai szakértő segítségét kérni, és megvizsgálni, hogy a felhőre való áttérés milyen előnyökkel, lehetőségekkel, hátrányokkal és veszélyekkel jár számunkra.  El kell végezni egy számítást, ami a felhőre való áttéréssel jár, és össze kell hasonlítani a jelenlegi rendszerünk  költségeivel. Alaposan meg kell ismerni a szolgáltatók biztonsági politikáját, előírásait, referenciáit, rugalmasságát az informatikai erőforrások felhasználása terén, mivel az adataink sorsa egy másik féltől is függ, ugyanis nem a saját számítógépünkön tároljuk őket. A  rendszernek beépített felügyeleti eszközzel kell rendelkeznie, és teljesítmény alapon kell fizetni. (PaaS,SaaS,IaaS,) A számítási felhőket különbözőképpen használhatjuk ki annak függvényében, hogy milyen modellben gondolkodunk.

A kártékony programok terjedése töretlenül zajlik, miközben a vírusírók egyre trükkösebb és gátlástalanabb módszereket vetnek be annak érdekében, hogy elérjék a céljaikat. A felhőalapú számítástechnika fejlődésével lehetővé vált, hogy a vállalati vírusvédelem valamint a végpontbiztonság kivitelezése, illetve fenntartása az eddigieknél hatékonyabban és költségkímélőbb módon valósulhasson meg. Biztonsági mentés Nagyon sokszor előfordul, hogy értékes - gyakran pótolhatatlan - adatbázisok sérülnek meg, vagy sok munkával létrehozott állományok vesznek el, akár az adattárolók meghibásodása, akár egyéb incidensek következtében. A cloud computing alapú biztonsági mentések segítségével azonban a kor követelményeinek megfelelő védelem mellett nyílik lehetőség az értékes adatok biztonságba helyezésére. tartalomszűrés. A saját számítógépünkön vagy akár mobiltelefonunkon csak a kliensalkalmazások futnak. Ezek az alkalmazások megteremtik a kapcsolatot az üzemeltetővel.

A rendszerüzemeltetéssel, hálózatok karbantartásával foglalkozó cégek is kihasználhatják a cloud computing nyújtotta előnyöket. A felhőalapú rendszermenedzsment szolgáltatások gyors bevezethetőséget biztosítanak, majd ezt követően az üzemeltetést, illetve az egyes outsourching tevékenységeket hatékonyan támogatják. Biztosítják a szerverek, munkaállományok rendelkezésre állásának nyomon követését logolását és  természetesen lehetőséget adnak a távoli menedzsmentre is  „utility computing" . A felhőalapú rendszerfelügyeleti szolgáltatások folyamatosan monitorozzák a szerverek valamint a munkaállomások állapotát. Ezeket az állapotinformációkat begyűjtik, és egy webes felületen keresztül teszik láthatóvá a felhasználó cég számára.

Az adatbiztonság fontos kérdést vet fel, mivel a felhőben tárolt adatok feletti ellenőrzés elveszítése komoly kockázatot jelent. Az üzleti titkok kezelése, a személyi anyagok kezelése és védelme, a személyiségi jogok védelme és még sok kérdés marad nyitott. A számítási felhő bevezetésének vannak kockázatai is, de ha megtartjuk az adattárolást magunknak ez kivédhető.

Léteznek olyan jogszabályi előírások, amelyek megszabják a felhőben lévő adatok auditálhatóságát és hozzáférhetőségét.

Nem kell aggódnunk a gépek elavulása miatt, ha nagyobb erőforrásokra lenne szükség, vagy a váratlan költségek miatt, előre tervezhető minden, nincs bizonytalanság a cloud computing világában, hiszen az igénybe vett szolgáltatások rugalmasan méretezhetők, költségkímélők és könnyen bevezethetők. A cloud computing szolgáltatások anélkül vezethetők be, hogy hardverekre kellene költeni. A legtöbb esetben a felhőalapú megoldások egyszerű, többnyire webes felületet biztosítanak az egyes feladatok elvégzéséhez A cloud computing szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatosan jelentős fejlesztéseket és beruházásokat eszközölnek annak érdekében, hogy a szolgáltatásaikat világszerte megfelelő minőségben tudják nyújtani. A legtöbb cég a világ különböző pontjain elhelyezett, komoly méretű adatközpontokkal rendelkezik. Folyamatosan működő helpdesk segíti a felhasználókat, nincs szerverköltség, lincencdíj, energiaköltség, szakképzett informatikai munkaerő bére, informatikusok folyamatos képzési költsége, alkalmazások frissítésével járó költségek, amortizáció stb. Választani kell, hogy érdemes-e befektetni saját rendszerek kifejlesztésébe vagy megvásárlásába, ha hamarosan elavul, mert nem képes lépést tartani a gyors változásokkal, vagy a könnyebb hozzáférést az információkhoz, a növekvő tudásmegosztást és a nagyobb üzleti agilitást. Egyre többen ismerik fel a benne rejlő lehetőségeket, a szerény forrással bíró intézmények cégek.

 

Szabó László István

informatikai szakértő

 

A kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
kerekkat
#3. 2013. augusztus 30. 08:56
Kedves Tanár Úr!

A költségek és a biztonság tekintetében vitatkoznék, de mindenképpen színesíti a palettát. A kis cégeknél, ahol fontos a tervezett költség, vagy a bevételek folyamatosan érkeznek kis tételben, van benne ráció, de a mamutcégeket nem izgatja fel ez a lehetőség.

Dr.Kerekes Katalin
huszar
#2. 2013. augusztus 20. 20:08
Fantasztikus dolgokat tudtam meg belőle.
köszönöm!!!!!!!!!

Huszár
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek