Nem nyáron és nem csak hófehérben mentek férjhez régen a vidéki parasztság körébe tartozó menyasszonyok

 

 

A Kossuth Rádió Trend-idők című műsora a régi magyar esküvői szokások nyomába eredt. A beszámolóból kiderült, hogy eleink egyáltalán nem úgy ünnepelték életük nagy napját, mint ahogyan manapság szokás.

 

Bár napjainkban leginkább a tavasztól nyárig tartó időszak számít esküvőszezonnak, a 18. és 19. században jellemzően télen tartották meg a menyegzőket. A javarészt agrár berendezkedésű Magyarországon ugyanis csak a leghidegebb hónapokban szüneteltek a mezőgazdasági munkák, ekkor jutott idő a mulatozásra. Csiszár Attila, a Soproni Múzeum néprajzkutatója a Kossuth Rádió Trend-idők című műsorában részletesen is beszélt arról, melyek a fő különbségek egy mai, modern és egy 100-200 évvel ezelőtti lagzi között.

 

„Hazánkban emberemlékezet óta főképpen fehérek voltak a menyasszonyi ruhák, de lila, kék vagy fekete kötényt viseltek hozzá. Utóbbi a gyász színe, ami azt hivatott jelezni, hogy az ara a lányságát gyászolja" - kezdte a szakember a Kossuth Rádió riporterének, hozzátéve, hogy az esküvői ruhát a paraszti világban nemcsak az esküvő napján, hanem később a nagyobb ünnepeken és a templomban is viselték.

 

„A menyasszonyok a hajukba koszorút tűztek, viaszból vagy selyemvirágból készült fejdíszek voltak ezek. A férfiaknál az volt a szokás, hogy a vőlegény az esküvőjére kapott először a szüleitől ünnepi posztóruhát. A dolmány zsebébe tűrt jegykendő valamint a betűzött bokréta jelezte, hogy a fiú nősülni készül" - részletezte Csiszár Attila a férfiviselet jellemzőit, aki az adásban azt is elárulta, miért lehet, hogy manapság szinte már senki nem tart hagyományos, vidéki esküvőket. A további részletek a Trend-idők idézett adásából ismerhetők meg.

 

Trend-idők - hétfőtől péntekig 15:11-től a Kossuth Rádión.

 

 

Legolvasottabb cikkek