1 szakemberre jut 243 sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek hazánkban

 



Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek mindig is voltak, viszont a fejlett állapotfelmérésnek köszönhetően ma már sokkal több esetben derül ki a probléma, így a speciális terápiáknak köszönhetően javulhatnak a segítségre szorulók életkörülményei.

Rejtve lévő betegség esetén, ugyanis az sokkal károsabb a gyerekeknek saját magukra és a környezetükre (család, szülők, testvérek, óvoda, iskola) nézve egyaránt, ezért minél kisebb korban - leginkább óvodásként - van felismerve az, annál előbb lehet megkezdeni az egyénekre szabott terápiát.

A sajátos nevelési igény (SNI) esetén egy olyan gyűjtőfogalomról beszélünk (fontos, hogy nem diagnosztikus kategória), amit kizárólag szakértői bizottság állapíthat csak meg. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről pontosan definiálja ezt:

„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd."

A sajátos nevelési igény (SNI) eloszlása Magyarországon

pmgsz.hu által közzétett adatok szerint azt tudjuk megállapítani, hogy Magyarországon a 2021/2022-es tanévben több, mint 100 000 fő sajátos nevelési igényű gyermek található, ami nem kevés. Ez a szám valószínűleg sokkal több, ugyanis a legtöbb esetben iskolás korban derül ki a betegség. Ennek köszönhető, hogy a legtöbben ebből a korosztályból kerülnek ki, százalékban meghatározva ez az érték 7.8%. Az adatok alapján ezután a középfokú oktatási intézmények következnek, míg a sort az óvodák zárják, ahol a legtöbb vizsgálatot kellene elvégezni, a problémákat pedig felismerni.

A járvány miatt drámaian emelkedtek a számok

Az elmúlt 1 évhez képest csaknem hatezerrel nőtt a számuk (előző tanévben 93.7 ezer volt), aminek egyik közvetlen hatása a koronavírus járvány okozta óvodai és iskolai kimaradások.

A legtöbben integrált oktatásban, nevelésben részesülnek. Megjegyzendő még a nemek eloszlása is, mely szerint a fiúk vannak többen (10%) a lányokkal szemben (5.4%). További adat, hogy a legjellemzőbb előfordulás a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69%), ezt követi az enyhén értelmi fogyatékos (12%), 8.5%-uk pedig beszédproblémával küzd.

Megyék eloszlásában a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (14%) vannak SNI-sek, a legkevesebben pedig Hajdú-Bihar megyében (5%), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5.1) vannak. A súlyosan és halmozottan fogyatékos fiatalok száma közel 2500 fő, akiket fejlesztő nevelés-oktatás keretében látnak el köznevelési intézményekben.

Országos adatokat böngészve, a 100 000 ezer SNI-s gyermekre mindössze 411 szakember jut, vagyis átszámolva ez azt jelenti, hogy 1 hozzáértőre jut 243 fő segítségre szoruló.

A statisztikákból az is kiderül, hogy mindössze negyed annyian vannak az óvodában felfedezett SNI-sek, mint általános iskolás társaik, tehát későn derül ki a probléma. Ez azért van, mert kisgyerekkorban még enyhék a tünetek, sokszor egy átlagember számára akár észrevehetetlen is lehet, viszont az életkor előrehaladtával ezek felerősödnek, illetve további problémákat okozhatnak.

Iskoláskorban jönnek elő ugyanis a tanulási nehézségek, koncentrációs problémák vagy szociális beilleszkedési gondok, sikertelenségek. Ezért szükséges minél korábban az állapotfelmérés, hogy az életkörülmények javuljanak a terápiáknak köszönhetően.

 

Legolvasottabb cikkek