Nick név: acsibolya1
Bemutatkozás: Kezdhetném a bemutatkozásom, mint a többi alkotó. Elmondhatnám, hogy hol születtem, eddig milyen sikereket értem el. Én ezt mégsem teszem, mert inkább arról az időszakról beszélnék, amikor megért bennem az elhatározás, hogy változtatnom kell addigi életemen. Néhány éve még olyan munkahelyen dolgoztam, amely szinte egész napomat lefoglalta, mondhatnám, beárnyékolta. Egy novemberi késő délutánon, amikor hazafelé tartottam, rádöbbentem arra, hogy sötétbe mentem el kora reggel, és most sötétbe jövök haza. Már hetek óta nem hallottam a madarak csicsergését, napjaim csak a munkáról szólnak, amit igaz, hogy nagyon szeretek, de már régóta nincs időm semmi másra. – Állj meg, és nézz magadba! Mikor sétáltál utoljára a réten, és fontál koszorút a vadvirágokból? Mikor keltél fel pirkadatkor, és csodáltad meg a felkelő Nap sugarainak csintalan játékát a harmatcseppekkel? Mikor kerested a hirtelen támadt zápor után megjelent szivárványt? Mindegyik kérdésemre a válasz közös volt. – Nagyon régen, talán még gyermekkoromban. Ekkor döntöttem el, hogy kilépek az Élet taposómalmából, hogy a munkám mellett olyan dolgokkal fogok foglalkozni, ami örömet szerez nekem. És nem csak nekem, hanem másoknak is. Égi sugallatként jött az ötlet, hogy meséket írjak. Már többször elmeséltem, hogy egyik éjjel egy különleges, suttogó hangot hallottam álmomban: „Mazsolka. Mazsolka.” – Vajon mit jelenthet ez a szó? A mazsolát igazából nem kedvelem. Mégis ha emlékszem rá, biztosan valami fontosat szeretnének nekem üzenni az Angyalok. – töprengtem. Csakugyan így történt. Munkába menet ellenállhatatlan késztetést éreztem, hogy betérjek egy játékboltba. Ott ült Ő, az én csillagszemű plüss mackóm, és várt rám. – Mézes Mazsolka vagyok. – brummogta, és attól a naptól kezdve jó barátok vagyunk. Ő mesél nekem, én meg írok. Vagy az angyalok vezetik tollvonásaimat? Nem tudom a választ, de tény, hogy azóta születnek a Mézes Mazsolka Mesék. Minden történetemhez kesztyűbábokat varrtam, és célul tűztem ki magamnak, hogy a szépre és a jóra fogom tanítani a környezetemet. Tanulságos állatmeséimmel olyan problémákat dolgozok fel, mint az elhanyagolt gyermekek sorsa, a magány, az alkoholizmus a családban, a befelé fordulás, az árvaság, a szegénység, az önbizalomhiány, a fogyatékkal élők mindennapjai.
Művei:  

Dörmögő Dömötör- Őzike Incike és Mézes Mazsolka találkozása

Mézesdió Dániel, medvepapa megpödörte a bajuszát, és összeráncolva homlokát, a füleit hegyezte: "A teremburáját! Valamilyen sírást hallok."

Legolvasottabb cikkek