Radnai István: Ébredés téli reggel

 

 

megkapaszkodom a falakban

érzem a leoltott izzó melegét

a panel hánykolódik a túlvilágon

nem látok szomszédot szirtet

lyukas kannából öntik a tejet

közém és a valóság közé

fátyolosan tekintenek a karácsony

elé a fák ághegyén csak érzem

könnyeiket magányos asszonyok

ágkarjaikon szatyrok karó helyett

görbe bot támaszt ha fáradok

a ködbe bármit beleképzelhetek

karácsonyfákat s akik valaha

éltek és körülállták most

becsomagolt ajándékok

a fa gyökerei alatt