Egy géniusz ifjúkora

 

Egy géniusz ifjúkora

Neumann János emlékkiállítás a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban

„Egy elméletről soha nem lehet azt állítani, hogy azt a tapasztalat bebizonyította, hanem csak azt, hogy az a tapasztalat legjobb ismert összefoglalása." (Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről)

Két, a felnőtt kor küszöbéig sikeresen felnevelt gyermek édesapjaként sem tudom megérteni azt az anyai szigort, az iskolán kívüli életünk négy fal közé kényszerítését, mely testvéremmel együtt részünkre megadatott. A hermetikus kalitka rácsainak tágítását gimnazista koromban, egy unalmasnak ígérkező tanítási nap, a pad koptatása és egy feltehetően rosszul sikerülő orosz dolgozat megírása helyett, a Közlekedési Múzeum titokban történő meglátogatásával kezdtem. Akkor két dolgot biztosan nem sejthettem, ez a kiruccanás tekinthető nagy ívű iskolakerülési pályafutásom kezdetének, és ami ennél sokkal örömtelibb, hogy majd negyven évvel később rendszeres résztvevője lehetek a múzeum kiállítás megnyitóinak. A háborút szerencsésen túlélt tárgyak, melyek között Neumann János gyermek- és ifjúkorát töltötte, árulkodnak arról a családi miliőről, ahol a huszadik század legnagyobb matematikusa formálódott.

A nagyközönség először láthatja ezeket a tárgyakat, melyeket Selmeczi György őrzött meg. Bútorok, képző- és iparművészeti alkotások, könyvek, szóra bírható néma tanúk. Selmeczi György: A szellemi háttér megrajzolása arra is keresi a válasz - feltehetően nehezen megadható  -  választ, hogy mindez hogyan hatott, hathatott-e Neumann János tudományos fejlődésére. Szeretnénk színesíteni, árnyalni az életrajzokban általában elhanyagolt, Budapesten töltött évekről adott képet.

Margittai Neumann János Lajos (Dr. Neumann Miksa, az apa I. Ferenc József magyar királytól 1913-ban nemesi rangot kapott, ezóta használja a család a Margittai előnevet) 1903. december 28-án született, elsőszülött fiúként. (Testvérei: Mihály 1907-1989, Miklós 1911- , Márciusban ünnepelte századik születésnapját.) Mind a három fiú a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt. Neumann János a középiskola után Budapesten matematikát, kísérleti fizikát és kémiát, Berlinben filozófiát, kémiát, matematikát, fizikát tanult, majd a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán vegyészmérnöki diplomát kapott. Berlinben, Göttingenben, Princetonban tanít. Részt vesz a Manhattan-tervben (atombomba), 1944-től vesz részt a számítógép kifejlesztésében. 1957. február 8-án hunyt el. Valószínűleg az első kísérleti atombomba felrobbantásakor elszenvedett radioaktív fertőzés következtében kialakult szarkóma okozta halálát. Tudományos munkássága kiterjedt a kvantummechanikára, alkalmazott matematikára, számítástechnikára (Neumann-elv), aero- és hidrodinamikára, meteorológiai előrejelzésre, közgazdaságtanra (játékelmélet), részt vett az atombomba és a hidrogénbomba kifejlesztésében.