Amrita Shér-Gil magyar-indiai művész élete kerítéskiállításon

 

„ Magyar és indiai történelem találkozik képek formájában a Múzeum kert fái alatt" - hangzott el Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának nyitóbeszédében 2013. június 21-én 10.30-kor. A nyílt kültéri tablókiállítás Amrita Sher-Gil nyomában címmel az indiai modern festészet megújítójaként számon tartott, tragikusan fiatalon elhunyt indiai - magyar festőművész életét mutatja be.

 

A látogatók 50 darab 150×150 cm-es, a múzeum kerítésére kifeszítettóriásmolinókon követhetik végig a magyar gyökerekkel is rendelkező Amrita Sher Gil életét és munkásságát. A tárlat, melynek anyaga a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Gyűjteményből, indiai hagyatékból és magyarországi magánszemélyektől származik azon túl, hogy betekintést enged India nemzeti ikonjának életébe, a multikulturális identitás, a keleti és nyugati kultúra, valamint a hagyományok keveredésének kérdéseit is felveti. „A képek közvetítő szereppel bírnak a nemzetek közötti kulturális kommunikációban, ezt a funkciót pedig egyetlen múzeum sem hagyhatja figyelmen kívül" - mondta Csorba László.

 

 2013-ban az Indiai Unesco nagykövet kezdeményezésére, a magyar Unesco nagykövet támogatásával Amrita Sher Gil születésének 100. évfordulójára emlékezik a világ. Magyarország ebben az évben emlékezik meg Baktay Ervin festőművész, indológus halálának 50. évfordulójáról is, aki nem mellékesen Amrita nagybátyja volt, és aki egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akit 1956-ban az indiai kormány Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra hívott meg.

A két jubileum kiváló alkalom az egykor szoros indiai-magyar kulturális kapcsolatok felelevenítésére és elmélyítésére. „A politikai szándék, hogy Magyarország kelet felé nyisson, együtt kell járjon a két nemzet kultúrájának és művészetének megismerésével is. A Magyar Művészeti Akadémia feladata, hogy támogasson minden pozitív, internacionális kapcsolatok épülését szolgáló kezdeményezést.  Mindez segíti és aktivizálja a kulturális és művészeti kapcsolatok erősítését és az együttgondolkodást is" - mondta Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

 

 Őexcellenciája Gauri Shankar Gupta India magyarországi nagykövete elárulta, hogy a kiállítást július 15-től Balatonfüreden is megtekinthetik majd az érdeklődő látogatók, sőt magyar-indiai tervek között szerepel az is, hogy ez év végén az indiai ikon, vagy másképpen, az indiai Frida Kahlo életét és munkásságát tükröző óriásmolinó-sorozat Párizsban is megmutassa magát.

 

A Budapesten született Amrita, magyar keresztnevén Dalma alaposan felkavarta az indiai művészetet. Eltökéltsége, tudása, határozottsága és elkötelezettsége mind a művészetet, mind India jövőjét tekintve ismertté tette nevét. „Egy tisztán gondolkodó, energiával teli, festményeivel India modern művészetét megteremtő, a művészet egyetemességének eszményét fenntartó szenvedélyes és gyönyörű fiatal nőről van szó, akiművészete által hatást gyakorolt a női egyenjogúságra, aki a posztimpresszionizmus követői közé tartozott, s akit felháborított a szigorú kasztrendszer és a nők kiközösítése a társadalmi életből. Festészete összeköti a posztimpresszionista stílust India hagyományos művészetével,Magyarországon festett képeit pedig indiai múzeumok is féltve őrzik" -mondta Keserü Katalin, a kiállítás kurátora, aki arra bíztatta a látogatókat, járják végig ezt a különleges életrajzi kiállítást, amely nem csupán a 28 évesen elhunyt festőnőről szolgál hasznos információkkal, hanem annak édesapjáról, Umaro Singh Sher-Gilről és nagybátyjáról, Baktay Ervinről a néhai Hopp Ferenc Kelet- ázsiai Múzeum helyettes igazgatójáról is. Az édesapa lányáról készített portréi teljes szépségükben állítják elénk Amrita törékeny alakját. Umrao Singh budapesti tartózkodása alatt- lányával ellentétben- megőrizte szikh férfira jellemző sajátosságait, önarcképein azonban mégis jól látható az indiai - magyar identitás ötvözete.

 

A Dunaharasztiban töltött évek Amrita festői kísérleteinek alapjait adták meg. Itt kísérletezett először a plein air festészettel, nyaranta pedig Baktay Ervin látta el a kislányt technikai tanácsokkal. Magyar származású édesanyja, Marie Antoinette, nagy gondot fordított lánya tehetségének kibontakoztatására, ennek érdekében együtt utazott vele Párizsba is, ahol aztán Amrita portrékon és akttanulmányokon keresztül ismerkedett meg az európai festészet szabályaival: az alak és felépítése által meghatározott képi arányokkal, kompozíciós megoldásokkal. Munkái már a növendék kiállításokon is sikert arattak, később pedig önálló műtermet bérelt barátnőjével, Marie-louise Chassanyval, ahol szüleitől függetlenül barátaival együtt bohém és kalandos életet élhetett.

 

Dél- Indiában javarészt női témájú életképeket festett, amelyek először igencsak felbolygatták az indiai közvéleményt. Minden művén sajátos indiai színeket használt, melyekkel részben a valóságban, részben pedig egy másik indiai művészeti hagyomány, az ún. rádzsupt és mogul miniatúrák révén találkozott. Az 1937-es évben sűrűsödött össze Amrita festészetében mindaz a festői tudás, melyet Európában és Indiában megszerzett, s fonódott össze küldetéstudatával, személyes érzékenységével.

 

A Hungarofest Nonprofit Kft., a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében megvalósult egzotikus kiállítás július közepéig várja a látogatókat.

 

Jónás Ágnes