A poudrier meséje

 

Csinos art deco darab, különlegesen metszett hatszögletű tükörrel, véleményezte a régiségkereskedő, ahogy a polcra helyezte, stílszerűen egy monogramos ezüst hátú hajkefe, és egy fonott alpakka színházi retikül közé.
Esteledett, a kis mellékutcában elhalkultak a léptek, a közeli nagykörút zajai is elültek, mikor megtörtént.
F.M., kanyarogtak a vésett betűk a hajkefén, F.M., kattant a púderdoboz fedele, és avas púder illat terjengett. Majd elkezdődött.
A helyiség megtelt hangokkal.
Halk, ritmikus kattogás, elmosódó suttogások keveredtek fájdalmas sóhajokkal. Üde gyermekkacagás csilingelt fel nagyon messziről, majd duruzsoló asszonyi szó vigasztalt síró kisdedet.

...nevetés, csak óvatosan Babikám, vajon mi van benne, ujjongás, nahát,csodaszép ezüst poudrier, mami választása, egyszer vagy tizennyolc, kincsem, kuncogás, én hány éves vagyok mami,amennyi ujjacska a fél kezeden Palcsikám, papa ölelj meg te is, gyönyörű tavasz, meglazult a csillag, majd nagymama, ugye rémhír hogy a zsidókat, csak a rosszhírek, ne hallják a gyerekek, gettóba, elbújni kellene, Schönberg kitalál valamit azt mondja, add oda neki az ékszereket, ima, amit tehetsz az hogy imádkozol, jaj a nagymama nem bírja a beteg szívével, húsz kiló, de mit, Schönberg meglógott a családjával, igen, osztozni minden zsidó sorsában, ugye bezártad az ajtót, ennyien egy lakásban, húzzák össze magukat, ne vitatkozz ezekkel, Palika ne vedd el, nem a miénk, asszonyom nevelje meg a fiát, csak egy szelet kenyér, istenem, holnap jönnek érte, pénzverde, adj oda mindent, ordítás, nahát, kellett ez neked te büdös, ne mozgassák, eltört a lába, miért véres a papa, talán két nap, csak munka legyen, mert maga ilyen mesüge, visznek a gázba, jaj, ne a gyerek előtt, még csak öt éves, legyél mindig tiszta, rendes Babikám, vasalt kabát, és máris jobb a véleményük, Müllerék is bevették a ciánt, Müller Ilus most haldoklik, igen, minden lisztet, legyen kenyér az útra, talán inkább pogácsát, erős cipőt, meg ruhát, csak pár fényképet, Palika a falovat nem, ne sírj, majd vesz a nővéred másikat, Ádonáj, Ádonáj, ne nézz vissza, Babi, hova szaladsz, csak a púdertartóm, ide a ballonkabát zsebébe, marhavagonba, túl magas a rámpa, nyújtsd a kezed majd felhúzlak, nagymamát ide a sarokba Palcsival, ne lökdösődjenek, igen eltört a lába, mit gondol nekünk könnyebb, úristen, ebben a melegben megtébolyodom, tolató vonat, fütty, tán elindulunk, álmosító kattogás, vödör víz, a sörgyár maláta szaga, igen, oda a küblibe, nem gondolja tán hogy itt mindenki előtt, takard el a ballonkabátoddal Babikám, nem, az kivasalva lóg a szögön, rajzoljál kisfiam, meg ne rúgják a lábát, monoton zakatolás, mikor lesz reggel, tudom megszáradt de enned kell, csak egy kis vizet, hallgattassák már el azt a gyereket, tolatás, Kassa, mit akarnak a csendőrök, akinél óra-ékszer, mert megemlegeti az anyja istenit, majd a rabbi megmondja, igen, már hegyek között, csikorgó fékezés, vizet, legalább annak a haldoklónak, na miért pont annak, dafke, istenem ez a bűz, vigyázzatok mindig egymásra, nagymama alszik, kakálni kell mami, talán titkárnőnek, igen három nyelven is, kimegyünk a világból, ne nyűgösködj Palcsikám, persze hogy kapsz narancsot, majd ha ott leszünk, akkorára dagadt a lábam a gipszben, gondolja hogy halott, már második napja, fulladok, adja oda az almát a gyereknek, a rabbi hangja, Ádonáj elochénu, mami miért énekel a bácsi, csitt kicsim imádkozz te is, megint reggel, ha nem élném túl a kád alatt tudod a harmadik tégla mögött, olvasson kisasszony hangosan, Racine Phaedra-ja igen, mi történt, megérkeztünk talán, csattanások, igen sok halott, schnell schnell, kik ezek a csíkos ruhás bácsik mami, hallgass, csak öleld meg jó szorosan a mama nyakát kicsim, csomagot a vonaton, majd visszakapjuk, ne lökdössön, jaj a ballonkabátom, papa nem bír, a sérültek meg az idősek majd teherautón, vigyázz a gyerekekre, jaj nagymama kapaszkodjon, miért kéne odaadjam a gyereket a nagymamának, kutyaugatás, nem látták a kislányomat, Fannika, los los, ne tolakodjon, hova viszik a férfiakat, fogd erősen a gyereket Babikám, adjátok oda a gyerekeket az időseknek, mit rángat, Babiiii, nem adom az öcsémet, ölelj át erősen Palcsi, valami nyomja az oldalamat, semmi csak a poudrier kicsim, nem látta valaki a testvéreimet, Darvasék Váradról, úgyis mind megdöglünk, dumme du mesüge, rikácsol, takard el a szemed Palika, ugye ezek harapós kutyák lehetnek, mekkora sor, olyan fehér kesztyűje van a bácsinak mint a bűvésznek, lágy füttyszó, ne engedj el Babikám, nagymama még egy kicsit, aztán majd a fürdőben, olyan véraláfutásos az ég, hogy ez fürdő lenne, csak lassan a lépcsőn, mindenki jegyezze meg a fogasa számát, mindig ez a precizitás, vigyázz a ballonomra, még hogy meztelenre, mit jár a pofád csak nők vagytok egymás között, oh ez a bűz, én is ilyen leszek ha megöregszem, mindenki ügyeljen a szappanjára, csoszogás, felcsattanó hangok, igen, oda be, istenem egy forró fürdő, előbb majd a gyereket, mami miért zárják ránk az ajtót, meg ne fázzunk kicsim, én félek a sötétben mama, nyöszörgő gyermekhang az erősödő sikolyokban...

 

A szelíd homályban összehajoltak a tárgyak, láthatatlan crescendóba olvadtak a hangok , aztán csattanás hallatszott, majd az utcai lámpa lágy fénye megcsillant a földön heverő tükör szilánkjain.

 

 

Kép forrása