A Bibe

 

 

Ha én bibe lennék
sárga ruhám rózsaszín
szalaggal díszíteném,
fehér rokokóm az ünneplő lenne,
szépsége kedvesem ölében remegne,
szerelmemnek hártyás szárnya felettem vibrálna,
szipókával csókolgatna, nektáromban megmosdana.
Piros ruhám nászunkat követve
sárga napfény elrejtené egy évre,
megszületnék, újra élnék,
feketerigó dalával ébrednék.
Diadalkapuval várnám, akit soha sem felejtek,
vele mámoros táncunkat ismételgetnénk.
Megmosolyogna minket a vadgalamb, gú, gú, gú.
Szerelmetek virága évről évre bokornak lesz kikötője.