XV. ÚJBOR- ÉS SAJTFESZTIVÁL

A fesztivál napján váltott jegy ára 3900 Ft, amely tartalmazza az Újbor- és Sajtkóstolót, valamint a múzeumi belépőt is. A látogatók egy fesztivállogóval ellátott kóstolópoharat kapnak ajándékba.

 

Ha hihetünk a legendának - és miért ne hinnénk - Kheirón kentaur és két tanítványa - Arisztaiosz és Aristé - kiváltképp fontos szereppel bírtak bizonyos kulináris gyönyörök felfedezésében és közkinccsé tételében. A mézet és olivát Arisztaiosznak, a sajtkészítés tudományát Aristének köszönhetjük, aki aludttejet használt erre a célra, ahogy azt Kheirontól tanulta.
Más történet szerint a sajtot egy arab nomád fedezte fel, kinek nyeregtáskájában, több órás lovaglás, tevegelés után a tej savóra és szilárd fehér sajtdarabokra változott.
A valóságban a sajtkészítés művészetének eredete egyidős a juh, kecske és szarvasmarha háziasításával. A felhasználatlan, edényekben félrerakott tejből aludttej keletkezett.
A tej és ember kapcsolatának első ábrázolása a mezopotámiai Ei Obeid templomát díszítő frízen látható, az első írásbeli feljegyzéseket a sajtkészítésről a Bibliából és a suméroktól ismerünk. Az első tárgy, mely a sajtkészítéshez köthető, Svájcban került elő.
A XIX. század utolsó harmadáig a magyar paraszti kultúrában a tehéntej eredetű sajt készítése nem tekinthető általánosnak. Az iparszerű tejgazdaságok a XIX. század közepétől jelentek meg. Az első tejüzemet 1882-ben Szombathelyen alapították.
Az első világháború előtt sajtokból inkább behozatalra szorultunk. A sajtok minőség-ellenőrzését 1925-től állami ellenőrző jegyekkel igazolták. 1932-ben a sajtimport megszűnt a hazai sajtkészítés fejlesztése érdekében.
A sajthoz hasonlóan a bor eredete is 800010000 évvel ezelőttre vezethető vissza. A régészeti kutatások több területet is megneveznek, ahol a borkészítés kezdetei történhettek.
Az egyik lehetséges helyszín a mai Belső-Ázsia, Irán területe, itt „műveltek" először szőlőt, valamikor 7-8 ezer évvel ezelőtt, pontosabban itt háziasították a vadszőlőt. Mindenesetre ezt támasztja alá az az elképzelés is, miszerint a mezőgazdaság első ismert jelei is e helyszínen, a Zagrosz-hegység előterében lelhetők fel.
A kínaiak ősei már 9000 évvel ezelőtt ittak sört, s nem bizonyított, de feltételezhető, hogy ezzel párhuzamosan fogyaszthattak szőlőből készült bort is.
Görög régészek a makedóniai Dikili Tash közelében 6500 éves szőlőmagokat, szőlőhéjat, összezúzott szemeket találtak.
Ibn Ruszta arab író elbeszélése szerint a Levédiában tartózkodó magyarok: „Midőn valakivel fogadást tettek, egy pohár bort hozattak, s ebbe karddal, vagy nyíllal véröket eresztvén megitták, nemcsak a fogadást tevők, hanem minden jelenlevők egyetemben. S ekkor mind a barátság, mind a fogadás szent és változhatatlan volt előttük. Sőt akik az ilyen vérrel kevert borból ittak, egymást véreiknek tartották." Ibn Rusta a magyarok munkaeszközei között megemlíti a metszőkést, mely bizonyíték arra nézvést, hogy már a honfoglalás előtt művelhettünk szőlőt. Erre az elképzelésre utalhat az a tény is, hogy Európában a bort általában a latin „vinum" szóból eredeztethető kifejezésekkel illetik, mi magyarok nem vettük át ezt a szót, és az Európában egyedi „bor" szót használjuk.
E csekély visszatekintés után a hajdan volt korok „sajtászai" és „borászai" előtt kifejezve hálánkat, november 24-én látogassunk el a Városligetbe, a Mezőgazdasági Múzeumban megrendezendő XV. Magyarországi Újbor és Sajt Fesztiválra!
A rendezvényen megjelentek a magyar termékek legjavát kóstolhatják, a Kárpát-medence 300-500 féle borát és több mint 80 kiváló kézműves sajtját ízlelhetik. Nem csupán Magyarországról, hanem a határon túlról is érkeznek bor- és sajttermelők. A rendezvény szervezői ezúttal is jótékonykodnak, idén a Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskolát támogatják.
A fesztivál fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter. Díszvendégek: Szekszárdi borvidék, Győr-Moson-Sopron megye és a Duna Borrégió Borút Egyesület.
11 órakor kerül sor az Újborverseny ünnepélyes eredményhirdetésére és a díjkiosztásra. November 24-én kiderül, ki kapja Magyarország, illetve a Kárpát-medence 2018. Év Legjobb Újbora, és 2018. Év Sajttermelője díjat.
Az ünnepség keretében Kocsis Bence megzenésített verseit és Azurák Mihály költeményeit hallgathatja meg a közönség.
15 órakor kezdődik az Újbor- és Sajtszentelés Horváth Zoltán tb. kanonok, esperes közreműködésével.
Elővételben már most megvásárolhatók a belépőjegyek a Fesztivál helyszínén, munkanapokon 2018. november 20-ig: 2900 Ft/fő, amely tartalmazza az Újbor- és Sajtkóstolót, valamint a múzeumi látogatást és egy ajándék poharat.
A fesztivál napján váltott jegy ára 3900 Ft/fő, amely tartalmazza az Újbor- és Sajtkóstolót, valamint a múzeumi belépőt is. A látogatók egy fesztivállogóval ellátott kóstolópoharat kapnak ajándékba.
A zuglói (XIV. kerületi) lakosok 2900 Ft-os belépővel vehetnek részt a Fesztiválon lakcímkártyájuk felmutatásával.
2018. november 24. (szombat) 10-19 óráig.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!