X köd

Arcok fonalak ködből.


Még páragyerekek viháncoltak
a délibáb játszótéren,
mikor kezem
ködből formált arcod
porlasztotta széjjel,
s apró gyöngyei
az ásító délután szájába vesztek.

Kagylógyöngy-harag
fészkelte be magát
bánatom kerámiavázáiba.

Onnantól csak fekete
szénfolt volt,
égett a napok vöröscsempés
kandallójában
fájdalmatlan fájdalomig.

 

Kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Balage
#4. 2013. február 14. 07:21
Tetszett versed. Grat!
kikki
#3. 2013. február 12. 20:54
Aranyos vagy, a legszebb írás, amit kaphat az ember , jól esett, köszi.
előzmény: Csilla hozzászólása, 2013. február 12. 17:34
Csilla
#2. 2013. február 12. 17:34
Gyönyörű költői képekből építetted fel versedet. .......inkább lírikus, mint elvont.
Az eddig olvasottak közül nekem ez tetszik a legjobban :-)
Gratulálok!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek