Virradásod

harmatok között

 

életed titkait féregjáratba vésed kérged alatt,

majd gyökered vesztve az harmadnapra lehullik,

és a mintázatod Isten értékeli

 

purgatórium zeng hozzávaló lángokat,

választgatva föléjük hideg vagy meleg füstöt,

ízekre feslő képeid szerint döntve,

érték, vagy csak flörtölt egy üres pillanat

 

majd figyelj a hangokra, majd látod

az éjszakát, ahogy hallgatja

a tegnapod meséjét minden csillag,

a pletykásak, rögtön susogják tovább

 

közben óriások és törpék lyukasztják az eget,

villog az időtlenség, a tértelenség

 

végül az eged játékból világosra kékítik,

és izzó vörösbe aranyozzák a képedet

 

Te meg elgondolkodsz azon is, vajon

a pocsolyából mikor tűnt el a Hold,

és mikor szállt fel a Nap, hiszen sötét volt,

a harsonák hangját elnyelték a háttérzajok

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek