Virág aszalás közben

.

 

          

 

szélvölgy aljára  kavargott

tejfelhőből vert belém a gondolat

 

a szál rózsa volt az oka

 

vessző-inak, suhogás a zihák közé,

ádámcsutkán játszó krákogás

ütött hordónyi kongást,

csörömpölésre lábasokat,

akarat vívódott végig a konyhán,

fedők csitt-csitt féke veszékelt

 

… és mégis csönd ült az ablakba,

integetett, csak integetett, …de miért

 

elsunnyogott az értés, az értetlen,

… az emberség pedig meg se szólalt

 

szalagon hangolt jelek, le vagy fel,

fejtetlen, kulcsom kidobta a világból,

menekülés a korom elöl

 

kurrog a szusz az ablakomban,

még mindig, csak bámul, néz,

homlokomra szellőcsók, hűtőmágnes,

… és írok, csak írok,

izzik a parázs, szalonnámról serceg

 

bárányokká fodrozódok a horizontról,

tarajom kering a világ-tányérban,

… már nem, habozom, nem, habzom

 

itt

 

a szál rózsa volt mégis az oka

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek