Világörökség 2017

Világörökség konferenciát tartottak a Pesti Vigadó Makovecz termében, a Miniszterelnökség és a Magyar Művészeti Akadémia közös szervezésében.


A konferenciát Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, és Latorcai Csaba helyettes államtitkár nyitotta meg. Az 1972-ben az UNESCO által elfogadott Világörökség Egyezmény a két világháború után, annak a fontos felismerésnek a megerősítését jelentette, hogy léteznek olyan kulturális és természeti értékek, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára jelentőséggel bírnak, ezért védelmükben is közös felelősséget kell vállalnunk. Büszkeségre ad okot, hogy mára már nyolc magyar örökség szerepel a Világörökség Listán, a várományos kilencedik helyszín, A római birodalom határai - A dunai limes magyarországi szakasza, nevezése folyamatban van.
A Miniszterelnökség és az MMA közös tanácskozásán a Világörökség Bizottság munkájáról és több műemlék-helyreállítási projektről is szó esett. A konferencia ünnepelve a budapesti világörökségi helyszín Világörökség Listára kerülésének 30. évfordulóját, külön figyelmet szentelt a 2014-2018 között megvalósult műemlék-helyreállítási projektek, fejlesztések bemutatásának a Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen. A műemlékvédelmi, világörökségi szakemberek, világörökség iránt érdeklődők alkotta közönség számára részletes bemutatásra került többek között a Városliget rehabilitációját célzó Liget Budapest projekt, a Pesti Vigadó és a Várkert Bazár helyreállítása, szerepe Budapest kulturális életében. Délután kerekasztal-beszélgetés keretében négy világörökségi helyszín képviseletében osztják meg tapasztalataikat a gondnokságvezetők a világörökség cím nyújtotta turisztikai, gazdasági, társadalmi előnyökről.
„A Széchenyi 2020 keretében a GINOP Világörökségi helyszínek fejlesztése program 2016 és 2018 között, összesen 11,5 milliárd forintos keretösszegből biztosít forrást a világörökségi, illetve világörökségi várományosi helyszínek magterületének turisztikai fejlesztésére, komplex és interaktív szolgáltatásokat nyújtó vonzerő kialakítására" - hangsúlyozta beszédében Latorcai Csaba helyettes államtitkár a kormány világörökségi helyszínek megőrzése, fenntartása, jövő generációk számára történő továbbörökítése céljából tett konkrét intézkedéseit.
A Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: a Világörökség Egyezmény által védett magyarországi helyszínek kiemelkedő egyetemes értéket képviselnek, védelmük és fennmaradásukat szolgáló értékőrző használatuk közérdek. Az egyezmény 193 részes államával mára az egyik legelfogadottabbnak mondható, és eddig 1073 helyszín felvételét tette lehetővé a világörökségi listára világszerte. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez, elsőként budapesti és hollókői helyszíneink kerültek fel a listára 1987-ben, azaz 30 évvel ezelőtt, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj pedig a világörökségi listára kerülésének 15. évfordulóját ünnepli idén. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a világörökségi helyszínek kezelését Magyarországon külön törvény szabályozza, amely kivételesnek számít nemzetközi színtéren, hiszen eddig csak néhány országban született hasonló. Magyarország kormánya a hazai épített és természeti örökség védelmét, megőrzését kiemelt prioritásnak tekinti, legyen szó hazai jelentőségű vagy világörökségi helyszínről - hangsúlyozta. Latorcai Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy fontos rekonstrukciós projektek valósulnak meg többek között a Nemzeti Várprogram, a Nemzeti Kastélyprogram és a határon túli kulturális örökség védelmét célzó Rómer Flóris Terv keretében. 2018 elején pedig Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal együtt beadja nevezését a Duna-menti római határerőd-rendszer, a limes felső szakaszának világörökségi helyszínné nyilvánítására.


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Málna néni és a Zabgyerek