Vers Neked - Éljen a szerelmesek napja!

Nem vagyok a szavak embere. Kimondani dolgokat számomra nehezebb,mint leírni. Ez utóbbival próbálkozom,több-kevesebb sikerrel.

 

Odakinn minden elcsendesedett.

Az utcán senki se jár, elnéptelenedett.

Állok az ablaknál - hull a hó.

 

Nem is hó.

Inkább dara, potyog az égből a talajra.

Ma az este csatát vesztett.

- hirtelen mily világos lett...

 

 

Halvány fény világítja meg arcodat,

- elhúzom a függönyt, hogy jobban lássalak.

- Hogy tudnám elmondani mennyire szeretlek?

- erre az érzésre szó még nem születet.

 

Ha azt mondom - csupán hasonlatból!

- szívem melege jégvirágot olvaszt az ablakról?

Elcsépelt szavak, giccses mondatok.

Igazán találót mit mondhatok?

 

Mikor rád nézek, - Te szememen át

                                              veszed-e rajongó lelkem adását?

 

Hozzád bújok, hallgatom halk szuszogásod.

Eszembe jut az első szerelmes kábulat.

- mintha tegnap lett volna.

- Ám a naptár mást mutat.

 

Szívem hevesen ver mikor megérintem mellkasod.

Szégyellni való, hogy ily romantikus vagyok?

Úgy érzem most magam mint egy kamasz,

- pedig majd az ötvenedik évemet hozza az idei tavasz.

 

Egymásra találtunk, s ketten vagyunk egyek.

Ez nem adatik meg minden embernek!

 

S kik a tini szerelemnek sok időt nem jósoltak,

Vajon ők most merre vannak?

Végül minket igazolt a rohanó idő.

Az együtt eltöltött huszonhét esztendő.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
v.attiane
#3. 2011. január 23. 19:28
:)
előzmény: Balage hozzászólása, 2011. január 21. 15:06
Balage
#2. 2011. január 21. 15:06
27 év? Le a kalappal! A vers is tetszett. Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Mese a szomorú emberről