Utazás

Az utazási iroda vezetője nyugtalanul forgolódott álmában. Cége, a Nudi Tours, a konkurencia harcnak köszönhetően a csőd szélére került....


Az utazási iroda vezetője nyugtalanul forgolódott álmában. Cége, a Nudi Tours, a konkurencia harcnak köszönhetően a csőd szélére került. Végül kénytelen volt alkalmazottait elküldeni, pár utat lemondani, és átszervezni egész addigi életét. Könyvelője szerint azonban ez sem menti meg cégét a végtől. Teljesen magára maradt. Ő volt a tulajdonos, a főnök, az alkalmazott és a takarító egy személyben. Még szerencse, hogy jelenleg nincs csoportja külföldön, mert elképzelhető, hogy nem tudná őket hazautaztatni.

Összevissza csapódtak gondolatai, amikor megcsörrent a telefon. Kellemetlen berregése kiverte az álmot a szemeiből. Automatikusan nyomta be a zöld gombot, közben tekintete az órát kereste. Hajnali két óra volt.

- Halló! - szólt bele a kagylóba, és feltette szemüvegét.

- Megcsal az a szemét! Hallod, Mariann?! Megcsal! - zokogta bele barátnője a fülébe.

- Ki csal meg, kit csal meg? - kérdezte értetlenül.

- A Béla, engem! - rikácsolta, szinte önkívületben, majd hirtelen hangot váltott, és tárgyilagosan közölte hangon folytatta.

- Kirúgom! Takarodjon! Én meg elutazok egy váló útra!

- Milyen útra? - kérdezte izgatottan, és beindult a fantáziája.

- Holnap megkereslek! - közölte vele barátnője, és bontotta a vonalat.

Innen kezdve nem bírt magával. Terveket kovácsolta, majd mindet elvetette egy jobbnak tűnő ötlet miatt, majd azt is sutba dobta. Veszettül gondolkozott, aztán beült a számítógéphez és munkához látott.

Hatkor már az irodában volt. Kiragasztotta a frissen kinyomtatott plakátokat, aztán felhívta néhány ismerősét, és hosszan ecsetelte elképzelését. Amikor ezzel is megvolt, akkor a különféle kereskedelmi rádiók marketing osztályát hívta, és megrendelte a cég legújabb reklámszövegét. Tíz órára minden a helyére került. A rádió bemondta az első reklámot. Háromnegyed tizenegykor idősebb házaspár lépett be az ajtón.

- Jó napot kívánok - köszönt a férj illedelmesen, és lekapta fejéről a kalapot. - Utazni szeretnénk.

Felesége szélesen mosolygott.

- A legjobb helyen járnak, kedves uram! - mondta Mariann. - Kérem, foglaljanak helyet. Kávét, teát?

- Mi csak utazni szeretnénk - mondta az asszony.

- Milyen alkalomból? - kérdezte Mariann. - Cukrot?

- Nem, köszönöm - mondta a férj. - Nem értem a kérdését?

- Üzleti út, nászút?

- Á, nem! Csak úgy, el! Tetszik tudni, hogy értem.

- Persze - bólintott Mariann, és észrevétlenül eléjük tolta az éjjel készült szórólapok egyikét.

- Csak úgy, el innen! - ismételte meg az asszony.

- Tetszik tudni, megígértem az én kedvesemnek, hogy elutazom vele - mondta a férj, és szeretetteljesen nézett feleségére. - Tudja, most lesz a házassági évfordulónk.

- Bizony, bizony - bólogatott a feleség. - Huszonöt év, jóban, rosszban.

- Ez nagyszerű! - ujjongott Mariann. - Nagyszerű váló útjaink vannak, óriási kedvezménnyel!

- Mit tetszett mondani? - hüledezett a férj. - Milyen utak?

- Váló utak kérem! Ahogy vannak nászútjaink, úgy vannak váló útjaink is! Itt van mindjárt Trnkava!

- Mi nem akarunk válni - mondta halkan a feleség.

- Nyugalom édes asszonyom, nyugalom! - csitította őt Mariann. - Mindenki így kezdi, aztán nagyon szép kis válóperek kerekednek útjaink során. Tehát Trnkava. Középkori vár, fantasztikus csajok, fess, csinos férfiak, tenger, ital, étel, mi szem-szájnak ingere. Itt van a katalógus, meglehet nézni.

A férj a katalógust lapozgatta, szeme meg-megakadt a sűrűn előforduló gyönyörű lányokon.

- Kik ezek a csinos lányok? - kérdezte végül.

- Ők azok - felelte Mariann -, akik garantálják, hogy ön és kedves felesége elváljanak. Tai masszázs, szex masszázs, egy kis flört, andalgás a tengerparton, érti ugye?

- Nem rossz! - felelte a férj.

- Tedd le azonnal! Mit akarsz te más nőktől? - kiabálta vészjósló hangon a felesége, és kikapta férje kezéből a kiadványt.

- Kis türelmet asszonyom! - mondta mosolyogva Mariann. - Magának is van itt valami.

Ezzel a feleség kezébe nyomott egy másik prospektust. Az asszony megnyalta szája szélét.

- Ez igen - dünnyögte magában, amint meglátta a sok kigyúrt, nap barnította férfi fotóját. - Hm. Hol is van ez? - kérdezte.

- Te most mit nézel, fiacskám? - kérdezte a férj, és gyanakodva nyújtogatta a nyakát.

- Igazi férfiakat! - mondta az asszony. - Tehát, hol is van ez?

- Trnkaván - felelte Mariann, és tudta, hogy jó úton jár.

- És ha nem akarok elválni? - kérdezte hirtelen a férj.

- Ugyan már, fiacskám, ne légy hülye! - mondta neki a felesége. - A Pósáék is elváltak, mégis milyen jól megvannak egymással.

- Na jó - mondta a férj -, csak eljátszadoztam a gondolattal. Trnkaván könnyű válni?

- Uram! - felelte Mariann. - Trnkaván garantált a válás. Kihelyezett munkatársaink éjjel-nappal az ön és kedves felesége rendelkezésére állnak. A válás bármikor kimondható.

- Éjjel is? - kérdezte áhítattal az asszony.

- Éjjel is. - nyugtatta meg Mariann.

- Fantasztikus egy hely! - lelkendezett a férj.

- Nekem mondja, édes uram?! Én már négyszer váltam Trnkaván - hazudta Mariann.

- Jaj, Punculikám! - bújt oda férjéhez az asszony. - Utazzunk Trnkavára! Már alig várom, hogy ott lehessek.

- Utazunk, naná, hogy utazunk! - lelkendezett a férj, és befizette az utazás költségeit.

A reklámhadjáratnak köszönhetően egy hét alatt összegyűlt egy repülőgépre való, válni akaró házaspár.

Alig várták, hogy Trnkavára érjenek.

Mariann számításába viszont kis hiba csúszott. A Trnkavai törvények nem tették lehetővé, hogy az utazási iroda kihelyezett munkatársai hivatalosan megkötött házasságokat felbontsanak, de addigra már a legtöbb pár között annyira elmérgesedett a viszony, hogy ragaszkodtak az azonnali váláshoz. Így kénytelenek voltak a helyi bírósághoz fordulni. Mivel válása kapcsán a legtöbb pár a másik házasságtörését hozta fel válóokként, a Trnkavai bíróság meghallgatta a válóokokat is, vagyis tanúként meghallgatta az utazási iroda által szerződtetett fiatal nőket és férfiakat. Aztán további tanúkat is beidézett, hogy a beidézett tanúk bizonyítsák, hogy a korábban beidézett tanúk igazat mondtak. Az idő meg csak múlt, a költségek meg csak növekedtek. A perek végére mind az utazáson résztvevőknek, mind az utazási irodának egy fillére sem maradt. Mariann tönkrement, csődöt jelentett. Az utasokat egy másik utazási cég, vagy a biztosító utaztatta haza. Aztán itthon folytatódott a házaspárok közötti csetepaté. Különféle vagyoni és egyéb perekkel, de ez Mariannt már nem érdekelte. Utolsó millióival leköltözött Balatonra, ahol jól menő táv-gyógyintézetet alapított. Az intézet székből, asztalból és asztali telefonkészülékből áll, mely a kisszobában van elhelyezve. Itt fogadja az emeltdíjas hívásokat. Telefonon keresztül gyógyítja az AIDS betegségben szenvedőket, a HIV vírussal fertőzötteket, a rákbetegeket, és minden olyan szerencsétlent, akiről már rég lemondott az orvostudomány. Állítólag nagyon jól megy neki az üzlet, főleg úgy, hogy társa, élete értelme, egy gyorsan fejlődő, több holdas temetőt üzemeltet a város szélén.

 

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Mara
#7. 2013. december 15. 13:25
Szeretettel gratulálok: Mara
Tara Scott
#6. 2011. június 22. 20:51
Ez bizony nagyon jó lett. Jól szórakoztam, köszönöm.
kissangelod
#5. 2011. május 19. 07:49
"tárgyilagosan közölte hangon folytatta."
A válóút jó ötlet, a telefonos gyógyítás nekem már kicsit morbid, de sajnos valóban ilyen világot élünk.
Emmike
#4. 2011. május 12. 19:43
jó írás, életízű....
Answer
#3. 2011. május 12. 16:42
Remek, gratulálok!
Eliza Beth
#2. 2011. május 12. 06:48
Jaj, ez jó volt! Azért sajnálom szegény Mariannt, hogy amikor tönkrement, már csak az utolsó milliói maradtak meg....
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek