Ünnepi készülődés

Katrin végzett a nagytakarítással, és lehuppan a nappaliban a szófára.

Körülnéz, egészen elégedett magával, sikerült az egyébként is tiszta lakást csillogóvá tenni, már csupán Ákosnak kell feltennie az i-re a pontot azzal, hogy felteszi a frissen mosott függönyöket és a karácsonyi díszítést. Kimosott, kivasalt, kitakarított, irány a zuhany, utána összedobja a vacsorát, mert Ákos elvárja, hogy meleg étel kerüljön az asztalra.
A fürdőszoba tükrében végignéz magán, s megállapítja, hogy kétgyermekes anya létére megtartotta lányos alakját, nem hiába nézik érettségiző lánya barátnőjének, ha kettesben vásárolgatnak. Szerencsés géneket örökölt, negyvenkét éves korára az arca is sima és ránctalan.

Imád elterülni a kád habos vizében, képes lenne ott tölteni akár egy fél órát is, amikor egyedül lehet a gondolataival. A karácsonyi ajándékok nagy részét már megvette, becsomagolva ott tárolja azokat a beépített konyhaszekrény legfelső polcán, amely kizárólagos territóriuma, amit csak a háromlépcsős kis falétráról ér el. Egyedül Ákosnak nem tudja, mit vegyen, talán egy különleges borral és édességgel kellene meglepnie. Holnap délután, munka után elmegy Zsókához, kinek delicates üzletében rendszerint talál valamely különlegességet. Kivételesen idén nem bajlódik a süteménysütéssel, inkább készen megveszi a bejglit és a többféle aprósüteményt, telik rá, mert nem várt jutalmat kapott, amit tűpénznek tekint és megpróbálja magát tehermentesíteni.

A gyerekek most az apjuknál vannak, akitől tíz éve elvált, ám az ünnepeket együtt töltik, és karácsony másnapján Szlovákiába mennek síelni, ahonnan szilveszterre jönnek vissza. Jó is lesz a pihenés, amikor kiszolgálják, és nem neki kell ugrálni a család körül, mert mindenkinek minden kívánságát igyekszik teljesíteni, és mire vége az ünnepnek, alig várja, hogy munkába mehessen.

Úgy érzi, ellazulhat, mert eljutott abba a kegyelmi állapotba, amikor semmiben sincs hátraléka, megvásárolta az ünnepi ételekhez szükséges élelmiszereket, dugig tele a mélyhűtő, az előszobai szekrényben tucat számra állnak az üdítők, mindenki megtalálja közöttük a kedvencét.

A jövő héten már mindketten szabadságon lesznek, és még karácsony előtt meglátogatják a szüleit, a bátyjáékat, Ákos lányáékat, átadják ajándékaikat és szenteste négyesben immár nyugodt szívvel ünnepelhetnek. Lénának, Ákos négyéves unokájának, megvette az alvós babát, amire annyira vágyott a kislány, és amiről még a párja sem tud. Meglepetésnek szánja, mert igen sokba került, és ha megtudná Ákos, akkor szóvá tenné, hogy feleslegesen szórja a pénzt, amikor nagyon jól tudja, hogy itt a nagy lakástörlesztési részlet, amely erősen megterheli a családi büdzsét. Megegyezésük szerint Ákos tanári fizetéséből fizetik a rezsit és a törlesztést, és a Katrinéból fedezik a háztartási és élelmezési költségeket.

Nem panaszkodik az asszony, jó ember Ákos, egyébként is szerelmes belé, mint egy kamaszlány. Amikor nyolc évvel ezelőtt összekerültek, azonnal eladta a válása után vett garzonját, hogy akkora lakást vegyen, melyben Katrinék is kényelmesen elférnek a két gyerekkel, és mindenkinek legyen önálló szobája, míg családi közös élettereként kialakította az amerikai konyhás, tágas nappalit. Igaz, hogy a gyerekek az apjukhoz vannak bejelentve, Katrin lakhelye pedig a szüleinél van.

Lassan kihűl a fürdővize, enged még hozzá meleg vizet, mert olyan jól esik lebegni a fürdőkádban, hiszen úgy érzi, a víz kimossa testéből az egész évben összegyűlt feszültséget. Az automatikusan végzett hétköznapi rutin teendők sem múlnak el nyomtalanul, hiszen reggel ötkor kel, hogy reggelit és tízórait készítsen a családnak, és amint útnak engedi őket, még rendet rak és elmosogat, mielőtt munkába indulna. Szinte minden napra jut teendő a meleg vacsora készítésén túl, mosás, vasalás, bevásárlás, foglalkozás a gyerekekkel és Ákos is időnként elvárja a kettesben töltendő időt, amikor Katrin kizárólag vele foglalkozik.

Kopogtatnak az ajtón, benyit Ákos, de nem lép be, csak beszól:
- Szervusz, drágám! Meddig áztatod magad a fürdőkádban? Már feltettem a függönyöket, igazán segíthetnél a karácsonyi dekorálásban.
- Szia, Ákos! Mindjárt megyek!
Néha úgy viselkedik a párja, mint egy gyerek, azt szereti, ha ott van mellette, akkor is, ha nem csinál semmit, csak a jelenléte a fontos.
- Azt hittem, Katrin, hogy már nekikezdtél a süteménysütésnek!
- Kivételesen megrendeltem Zsókánál a bejgliket, nem kerül többe, mintha magam sütném.
- Az azért nem olyan, mint ami te készítesz! Ne mondd, hogy nincs rá időd!
- Fáradt vagyok, Ákos.
- Egyszer van egy évben karácsony! Én is fáradt vagyok, mégis itt állok a létra tetején és rendezgetem az ünnepi girlandokat.
- Na, jól van, akkor készítem a vacsorát.
- Mit főzöl?
- Zöldborsó főzeléket fasírttal.
- Az volt ebédre is az iskolában.
- Jó, akkor legyen milánói. Azt is szereted.
- Azt nem mondanám, hogy szeretem, de megeszem.
- Már kivettem a mélyhűtőből a darált húst, fel kell használnom.
- Főzz inkább gombócos káposztát.
Nagyot sóhajt Katrin, legyen. Kinyitja a hűtőszekrényt, előveszi az egyik zacskós káposztát, rizs is kell, meg fűszerek. Bekapcsolja a kis rádiót, halkra veszi. Zeneszó mellett könnyebben megy a munka.

Húsz perc múlva lezárja a kuktát és a tűzhelyre teszi. Legalább egy óra, mire elkészül, addig nem bírja ki Ákos, eszik egy kis angolszalonnát, zöldpaprikával, és majd csak turkálja az ételt, hogy miért kell ilyen tartalmas vacsorát főzni, majd nem tud aludni miatta, jó lett volna a főzelék is.

Ákos közben elkészült a díszítéssel, elrakja a létrát, kezet mos és odamegy Katrinhoz, átöleli, belecsókol a nyakába.
- Hagyj békén, kérlek! – szól rá asszonya.
Meglepődik. Lehanyatlik a keze.
- Békén hagylak. Vedd tudomásul, hogy sose szerettelek! Csak kellett valaki, aki elrendezi a háztartásomat!
Elsápad Katrin, szúr a mellkasa. Szívéhez kap és összecsuklik.
- Ne játszd meg magad, nem tudsz meghatni! – kiabál a férfi, mintha a hangos szótól igaz lenne, amit mond.

Öt perc alatt kiér a mentő. Szívroham.
Ideges Ákos, mi lesz Katrinnal, a szerelmével, aki nélkül sivár, boldogtalan lenne az élete. Megy a szirénázó mentővel, éppen csak felkapja a kabátját.
Órákon át le s fel sétál az intenzív osztály folyosóján.
Otthon, a tűzhelyen, sivít a kukta. Perceken belül felrobban.

 

 

 

A kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek