Újabb Szulejmán korabeli épület nyomaira bukkantak a PTE kutatói

Szigetvárnál A napokban újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál.

A türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot. Dr. Pap Norbert, a PTE egyetemi tanára, a kutatás szakmai vezetője a csütörtök délutáni sajtóbejáráson elmondta: „Az egykor erőddel védett, türbéből, dzsámiból és derviskolostorból álló épületegyüttes feltárása rövidesen befejeződik. Év végére lezárul a régészeti és földtudományi módszerekkel zaj-ló, 2013-ban kezdődött kutatási folyamat. Ezért is nagy jelentőségű a napokban előkerült újabb épületrész, amely az utolsó volt, amit kerestünk, de végre sikerült a nyomára bukkanni." - adott tájékoz-tatást Dr. Pap Norbert.A Pécsi Tudományegyetem munkatársai Dr. Pap Norbert kutatásvezető irányítása mellett május óta végzik a derviskolostor déli szárnyának feltárási munkálatait. Mint ismeretes, a 2013-ban kezdődő kutatás során előbb a türbe tágabb térségének lehatárolása történt meg. 2014-ben a műszeres vizsgálatok révén sikerült meghatározni a főbb épületek alapfalait, 2015-ben pedig feltárásra került az első épület, amelyről egy budapesti sajtótájékoztató során jelentették be a magyar és török illetékesek, hogy az a szultán mauzóleuma volt. 2016-ban a dzsámit, 2017-ben pedig a derviskolostor fő részeit sikerült kiásni. Az eredmények nyomán a terület előbb állami védettséget kapott, majd 2017-ben egy kormányhatározat arról rendelkezett, hogy a komplexum területét állami tulajdonba kell venni, a kutatásokat belátható időn belül be kell fejezni, és a helyszínt elő kell készíteni egy kulturális turisztikai központ létesítésére. Az elmúlt időszakban a kutatások a derviskolostor déli szárnyára irányultak. 1664 nyarán, amikor Evlia Cselebi török világutazó, történetíró meglátogatta a helyet, építkezésekről számolt be. Ekkor épült fel a déli szárny, mely az előkelő vendégek elszállásolására szolgált a türbe közelében. A legjelentősebb ismert látogató Kara Musztafa nagyvezír volt, aki 1683-ban jött el a türbéhez, útban a megostromolni kívánt Bécs felé. A napokban újabb épület nyomaira bukkantak a pécsi egyetem kutatói. A türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál herceg fiatal tisztként az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot, ahogy az alábbi képen is látható: herceg Esterházy Pál Turbékot, benne a Szulejmán sírkomplexumot ábrázoló sematikus rajza 1664-ből, nyíllal és felirattal jelölve a katonai barakk.
A határvidéken álló sírkomplexum ki volt téve támadásoknak. Eleinte ötven, később pedig száz főnyi katonaság védte, akik a szigetvári őrséghez tartoztak. 1664 februárjában részben fel is égették a kis-várost Zrínyi Miklós csapatai. 1688/89-ben Szigetvárt blokád alá vette egy keresztény sereg, melynek katonáit részben a turbéki komplexumban szállásolták el, melyet igazolnak az ásatáskor előkerült használati tárgyaik. Dr. Hóvári János nagykövet, a turbéki kormányhatározat koordinátora, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára a sajtóbejáráson hangsúlyozta a Szulejmán sírkomplexum nemzetközi jelentőségét. Elmondta, a turbéki kutatásokat az állam ennek megfelelően továbbra is kiemelt ügyként kezeli, és már folynak a területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések. Dr. Pap Norbert a sírkomplexum jövőjére vonatkozóan kiemelte: „A következő évtizedben reményeink szerint már egy európai jellegű, és nemzetközi jelentőségű kulturális-turisztikai központ is létrejöhet az ország egyik legszegényebb és legelmaradottabb térségében, a XVI. századi oszmán türbe körül."

 

Kép forrása: Csortos Szabolcs (UnivPécs)


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek