Tollvarázslat

A természetben végzett különleges kísérletről szól az írás

 

Gondolom, más is tapasztalta már, hogy egy könyvesboltban nézelődve megszólította egy könyv. Két éve ez történt velem is. Először csak kézbe vettem Ted Andrews: Az állatok szimbolikája című vaskos kötetét, majd a helyére tettem. Ez az egy példány volt belőle. Távozóban a kijáratnál figyelmeztetett egy belső hang. A könyv rád vár! Visszamentem, és újra megnéztem a különös borítóval ellátott művet, s akkor vettem észre az alcímét: „Spirituális beszéd ember és állat között".

Ezek után már nem volt kérdéses, hogy megveszem-e.

Csak később tudtam meg, hogy írója, az USA-ban született tanár, a természetfeletti és spirituális tudományok tanítója 2009 októberében, 57 éves korában elhunyt.

Gyakran lapozgatom művét, mely arra oktatja az embert, hogyan tanuljon meg olvasni a természetből, hogyan próbálja az állatok viselkedését nyelvként értelmezni.

Külön fejezet foglalkozik a madártollak misztikus erejével. Gyermekkorom kedvelt játékszere volt a galambtoll, mivel Édesapám postagalambokat tenyésztett.

Később olvastam arról, hogy minden toll lehet fétis, szent tárggyá válhat, mágikus vagy misztikus erővel bírhat, ha ezzel felruházza valaki. Így alkalmas talizmánként, amulettként, hogy szerencsét hozzon az élet valamely területén, vagy védelmet biztosítson tulajdonosának. Egy ilyen toll alkalmas lehet arra, hogy általa az ember érintkezésbe lépjen az égi energiákkal. „Kapcsolatot biztosítanak a természet archetípusaival, és összeköttetést teremtenek a szellemvilággal" - írja a szerző.

 

Elhatároztam, hogy a madártoll misztikus erejéről írtak valódiságát a gyakorlatban kipróbálom.

A tollban lévő erő bizonyítására leírt gyakorlatot elméletben elsajátítottam, mely egyáltalán nem tűnt bonyolultnak.

Lényege, hogy szélcsendes időben, - mikor a levegő teljesen mozdulatlan - az ember kimegy a természetbe, - ahol csend van, - és leül egy fa alá. Ellazulva mélyeket lélegzik, s két kézzel megfogja, és feje fölé emeli a magával vitt nagyobb méretű madártollat, majd szája elé viszi, és lassan, óvatosan, többször ráfúj. Közben kezével kissé mozgatja, mintha lélegzete sodorná odébb.

A leírás szerint néhány percen belül aktivizálódni fognak a levegőszellemek, és a tollhoz kötődő archetipikus erők. Enyhe fuvallat keletkezik. A falevelek susogni kezdenek, és a környezetben megnő a madarak aktivitása.

Ezzel a nagyon egyszerű gyakorlattal bizonyítható, hogy a madártoll képes összeköttetésbe hozni minket a levegő erőivel, és a velük működő szellemlényekkel.

 

Egy csendes, meleg nyári reggelen - mikor még a parkfenntartók sem álltak munkába - a lakóhelyemhez közeli őspark egyik padjára telepedve készültem e gyakorlat elvégzésére. Teljes szélcsend volt, az előttem lévő ferde, öreg tölgy ágai a díszburkolatú járda felé hajoltak, sátorszerűen. Mellette nagy mogyoróbokor díszlett. Az ülőpad jobb oldalánál puszpáng húzódott meg, a pad mögött hatalmas, egyik oldalán kopasz lucfenyő tört a magasba. Percekig élveztem a nyugalmat, csak egy-egy reggelire vadászó rigó tűnt fel a távolban a park füvén, néha egy kisebb madár repült át a fák között.

A gyakorlat elvégzése után egy perccel a velem együtt ott tartózkodó társam mutatta:

-          Nézd, hogy mozognak a fa levelei! - s valóban, a szemközti öreg tölgy ágain lágyan himbálóztak a levelek, míg a távolabbi fákon nem látszott mozgás.

 Az igazi meglepetés ezután következett. A pad mögötti fenyőről egyidejűleg több zöldike erőteljes hangja hallatszott. Csupán egy méterre volt a fenyő tőlem, s egyik alsó ágára feketerigó szállt, akit éhes fiókája követett. Itt etette meg az anyja. Pillanatok alatt körülöttünk 2-3 méteres körzetben annyi madár jelent meg, hogy szinte nem lehetett szemmel tartani őket. Több énekes rigó és feketerigó bukkant elő a bokrok aljáról, s felénk tartottak. Széncinege pár repült körbe többször a fejünk felett, majd a közelünkben maradtak, a puszpáng felkopaszodott ágaiba kapaszkodva. Valahonnan egy eleven veréb ugrott elénk, néhányat fordult, majd odébb szállt. A tölgyfára éles hangjelzést hallatva egy - eddig itt még soha nem látott - kis fakopáncs penderült, s hangos kopogtatással kezdett a vén fa gyógyításába. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy erdei pintyek röppentek a gyepre, s kettő közülük egész közel, kéznyújtásnyira jött hozzánk, a díszburkolatú járdán.

A madarak különös aktivitása 4-5 percig tartott, utána eltűntek, s csak nagy nehezen lehetett felfedezni egy-egy példányt a fákon, vagy bokrok között.

 

A személyes élmény nem hagyott kétséget bennem a felől, hogy a madártoll valóban alkalmas eszköz arra, hogy kapcsolatot teremtsen a levegő erőivel.  

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Juhász Kató
#9. 2012. július 12. 21:05
A "fehér" emberek többsége még ma sem
hisz a nem látható erőkben.
Nem lehet véletlen, hogy a mítoszokat, legendákat, és néphagyományokat megtöltik a szárnyas teremtmények.
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2012. július 12. 20:29
Juhász Kató
#8. 2012. július 12. 20:49
Kedves Csilla!
Érdemes kipróbálni!
Örülök, hogy felkeltette érdeklődésedet.
előzmény: Csilla hozzászólása, 2012. július 12. 20:24
Juhász Kató
#7. 2012. július 12. 20:48
Engem is meglepett a kísérlet eredménye.
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. július 12. 16:21
Juhász Kató
#6. 2012. július 12. 20:46
Kedves Mara! Nem fikció, valós kísérletről írtam.Nem tudom, munka ügyben a levegő szellemei tudnak-e segíteni, de mindenkinek van védőangyala, aki vészhelyzetben segít.
Kérés továbbítás céljára 7 napig esténként
próbáljon a lányod gyertyát gyújtani, és koncentrálni a célra, amit el akar érni.
A gondolatnak - állítólag - teremtő ereje van.
Az őrzőangyal létéről pedig már volt alkalmam meggyőződni.
előzmény: Mara hozzászólása, 2012. július 12. 10:13
Fer-Kai
#5. 2012. július 12. 20:29
És a "fehér" ember látszatkultúrája tudatában fölényesen lenézte, irtotta az indiánokat.
Csilla
#4. 2012. július 12. 20:24
Kedves Kató!
Érdekfeszítő írásodat olvasva lelki szemeim előtt megjelent a mozdulatlanságból feléledő természet, nagyszerűen át tudtad adni ezt a különleges kísérletet.
Eliza Beth
#3. 2012. július 12. 16:21
Húúúúúúúú, ez remek! Írásnak sem utolsó, gyakorlatnak pedig szuperjó!
Mara
#2. 2012. július 12. 10:13
Drága Kató,

élvezettel olvastam írásod. Remélem nem fikció, mert én szeretném kipróbálni.
A lányom munka nélkül maradt, és neki kérnék a szellemektől segítséget.

Szeretettel puszillak: Mara
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Forró kenyér