TERVEZETT ALKOTÁS A Debreceni Nemzetközi Művésztelep kiállítása 2017. október 22. és december 31. között

A Debreceni Nemzetközi Művésztelep kiállítása 2017. október 22. - december 31.

 

 

 

A 21. században a dizájn az egyik legexpanzívabb iparág: progresszív, optimista, és problémaorientált. Akárcsak a kortárs művészet, a dizájn is meghatározó jelleggel foglalkozik az emberiség, többek között a társadalom és környezet kérdéseivel, ám sikeres stratégiája ellenére is úgy tűnik, rászorul az autonóm művészet vagy egyéb interdiszciplináris területek „ösztönző segítségére".

Azt szokták mondani, a képzőművészek alkotnak, a dizájnerek terveznek. Azt is mondják, hogy a képzőművész ihletből dolgozik, a dizájner pedig briefből - azaz a megrendelő kívánságainak leírásából. Ha hihetünk Boris Groysnak, akkor a 18. századot megelőzően nem voltak képzőművészek, csak művész-dizájnerek, akik egyértelmű és azonosítható funkciókkal bíró műveket hoztak létre megrendelésre. Másfelől viszont, ha Michael Baxandallel nézünk egy Picasso-csendéletet, azt gondolhatjuk, hogy a modernizmus paradigmatikus festője is brief alapján festett, még ha a brief a festői probléma/helyzet számbavétele, és ennek alapján a cél megfogalmazása önmagától származott is. Groys úgy látja, az önmagáért való művészet rövid időszakát a tervezettség, a funkció kiszolgálása, a dizájn hosszú évszázadai előzik meg és követik ismét. Baxandall még a modernizmus önmagáért való kísérletezését is valamely brief megoldásaként láttatná.
Groys a művészetben a funkció kioltását látja, a dizájnban a lecsupaszított funkció regnálását. Csakhogy a funkció - egy tárgy működése például - nem azonos a használhatósággal: a tárgy esztétikai és szimbolikus módon is funkcionál(hat). Marcel Duchamp a múlt század tízes éveiben több tárgyból műalkotást csinált: tekintetében, tekintete által azzá lettek. Innentől bármi ready made lehet. Néhány évtizeddel később a Fluxus azt vallotta, hogy mindenki művész, és így minden, amit teszünk, művészet (lehet). A hetvenes években Victor Papanek, a század egyik legjelentősebb dizájnteoretikusa pedig arra jutott: hogy minden dizájn, hiszen mindent megtervezünk: egy asztal és az asztal rendje, egy mozdony és a menetrend, egy konyha és benne a munka folyamata, egy politikai stratégia és az azt népszerűsítő kommunikációs kampány - mind-mind tervezés következménye. Tulajdonképpen minden művészet (lehet), minden dizájn: nem sok ez egy kicsit? Nincs itt valami ellentmondás? Vajon jó fogalmakkal operálunk? Vagy: jól operálunk a fogalmakkal?

Mit jelent a dizájn gondolkodás, és mit jelenthet ma dizájnernek lenni? Mire jó az öndizájn, és vajon honnan ered a szerepe? Hogyan kapcsolódik mindez a kortárs művészethez, s ha már kapcsolódik, miként lehet elkülöníteni egymástól, miközben mindkét terület alapja a kreatív gondolat és tevékenység? A Debreceni Nemzetközi Művésztelep - amelynek ezúttal is a b24 Galéria adott otthont 2017. július 17-től 28-ig - ebben az évben elsősorban a tervezett alkotás, a megtervezés és megfontolás kérdéskörével foglalkozott; többek között arra is keresve a választ, vajon kihirdethetjük-e mai ismereteink tükrében a dizájn totális győzelmét. A DNM keretében - és hatására - született munkák révén a MODEM kiállításán a legkülönfélébb szakmai hátterű tervező alkotók megközelítéseivel és e kérdésekre adott feleleteivel találkozhatunk.

Művészeti vezetők: Csontó Lajos és Süli-Zakar Szabolcs képzőművész, Horányi Attila művészettörténész, esztéta


Kiállító művészek: Antal Balázs, Balla Dóra, Csontó Lajos, Fajcsák Dénes, Lakner Antal, Major Lajos, Süli-Zakar Szabolcs, Szabó Ádám, Szabó Károly, Váczi Lilla

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek