Szicília és Salvatore

Ez az írás az idei Salvatore Quasimodo versenyen vesz részt.


Szicília és Salvatore

avagy a föld és a férfi szerelme

 

Szicília.

Te buja és szent női név.

Napsütötte, olaj és gyümölcs leheletű Istennő.

Szeretve, tépve, látva fájlak,

Vad tánca közt a múló időnek.

Benned fogantam és benned égtem,

Örök köldökzsinórom éltető lángja,

Ősanyja nekem és minden nőnek.

Elhagytalak, pedig kebleden ringtam,

Poros utakra cseréltelek,

Háborúra, nyelvre, érdes tudományra,

Herkulesre, holmi Aurórára,

de lelkem minden apró darabja

ott ólálkodott pirulva körötted,

puskaropogásban, kicsapongásban,

kicsiny városok hangos, idegen kövein,

mindvégig Te voltál az egyetlen egy.

Róma, Milánó, Nápoly,

Minden öblös boros pohár,

Minden friss kenyér belsejében

Téged vártalak, Téged kerestelek,

Kiben, mint mag lehettem,

Kiből mint mag, kikeltem,

Kihez egész keserves életemben

Csak kisfiús mosollyal menekültem.

 

 

Kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Mara
#8. 2013. szeptember 22. 14:01
Remeket alkottál, kedves Viktória!
Szeretettel gratulálok: Mara
Bihari Viktória
#7. 2011. július 13. 22:17
köszönöm szépen :)
Juhász Kató
#6. 2011. július 12. 21:27
Nagyon szép vers. Sok sikert hozzá!
katuska
#5. 2011. július 12. 18:47
Klassz!
janos
#4. 2011. július 12. 17:46
Csodálatos!
Sokszor érzi ezt a hiányt szívében az ember.
Ha hátat fordít, szülőföldjének és szeretteinek.
Gratulálok!
Answer
#3. 2011. július 12. 15:42
Remek!
Szeretettel: answer
Balage
#2. 2011. július 12. 15:10
Szép. Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek