Szent Márton-napi országos nagyvásár

Szombathely, Múzeumfalu, 2017. november 4-5.

 

Az időjárás kedvében jár a vásározóknak, kellemes őszi napsütésben sétálhatunk. Aki mégis fázna, talál szívmelegítőt több sátornál is.

Ínycsiklandozó sültgesztenye- és forraltbor illat suhan a szellő szárnyán. Éhen nem maradhat senki, rétestől a sült kolbászig széles a választék.

A színpadon aprónép dalol, az egyik helyi óvoda ad műsort a nagyérdeműnek. Lecövekelek a szemközti domboldalon, a következő fellépőket várom. A Szent Vid-i Táltos Dobcsapat műsora vonzott ki idén a vásárba. Minthogy újabban e sorok írója is sámándobot vett a kezébe, kíváncsian hallgatja az ismerős dalokat.

https://youtu.be/_ZXBXV1pJrY

A műsor után „felvesszük a kapcsolatot", aztán körbejárom a vásárt.

A múzeumfaluban kb. százötven méter légvonalban a vásár „túlsó vége". Az egész skanzent körbe lehet (kell!) járni, szebbnél szebb portékáért fájlalni szívünket, hiszen nem lehet mindent hazavinni. Kora van, egyelőre még könnyedén tudok ballagni a sátrak között, pedig van bőven látogató. Kisebb-nagyobb csoportokban álldogálnak a csipkék, szőrmék, ősmagyar jelképek között éppúgy, mint a pálinkás, boros pultok előtt. A kisvasút vidáman tülköl, kacagnak a gyerekek, és a póni sem pihen. A kisbíró folyamatosan járja az utakat, kikiáltja-dobolja a látnivalókat. Báránybunda, télikabát, gyapjúzokni, gyertyák, ékszerek, marcipánsütik, házi húsos kolbászok, szalonnák, amerre nézek. Erdélyből érkezett asszonyok kínálják gyönyörű, hímzett terítőiket. Mindenütt az ősz spontán díszítése: lehullott aranybarna falevelek cikkcakkolnak a pulóverek, szappanok, cserépedények között.

Sűrűsödik a tömeg, lassan hazafelé veszem az utam, kezemben egy adag parázson sült gesztenyével.

 

Saját fotó


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek