Szabó Gitta: Hangok odaátról

"Élek!!! - zakatolt az agyamban..."

 

 

 Halk szavak, apró neszek, sebes léptek zaját hallottam valahonnét messziről. Nem érzékeltem semmit. Súlytalannak éreztem magam. Szürke alagútban úsztam egyre felfelé, majd hirtelen, mint mikor a hóhér fénypallósa lesújt, olyan erővel zúdult rám egy fénynyaláb, majd aranylón vett körbe. Különös, lágy mennyei zene csendült, mintha angyalok énekeltek volna.

 - Meghaltam! - Hasított belém egy gondolat. - Ez őrület! Nem, ez nem lehet! A gyermekem odahaza vár reám! Nem és nem! - kiáltottam, lázadtam a tény ellen. Nem akartam elfogadni. - Kicsi lányom! Mi lesz veled nélkülem? Tudod, különleges ajándékkal készültünk a születésnapodra. Apuval együtt nagy titokban tartottuk, hogy igazi meglepetés legyen. Tudod egy kistestvért kaptál volna tőlünk.

 Míg ezek a gondolatok keveregtek a fejemben, egyre csak úsztam fel a fénynyalábon, ám mind nehezebben jutottam előre. Valami hatalmas erő húzott visszafelé, miközben a fénynyalábból egy angyal lépett elém, és jobb kezét felemelte.

 - Állj meg! Neked még nincs itt az időd! Menj vissza a Földre, és fejezd be a dolgod, amit elkezdtél! - és ahogy jött, úgy tűnt el, hirtelen, észrevétlenül.

 Az erő egyre jobban húzott, szívott visszafelé. A szavak, izgatott motozások, sustorgások egyre hangosabbá váltak. Hirtelen, mint mikor az újszülött kicsusszan az anyukája pocakjából, és szemébe világít az erős fény, ugyanolyan erővel csúsztam én is vissza a valóságba.

 Szemeimet bántotta a vakító világosság, ezért csak résnyire nyitottam őket. Fájt látnom. Körülöttem fehér ruhás emberek sürögtek. Oldalra billentettem a fejem, és bizonytalan körvonalait látva egy infúziós állványnak, döbbentem rá, hogy kórházban vagyok. 

 - Gyógyszer allergiás vagyok - suttogtam alig mozgó szájjal, szinte csak ösztönösen -, és talán terhes!

 Újra elfeketedett minden. Ki tudja, mikor, mennyi idő múlva, heves fájdalmakra ébredtem. A fejem olyan éles fájdalommal hasogatott, hogyha lett volna erőm biztosan, sikítok. De nem volt, így csak hunyorogva néztem a plafont.

- Balesete volt - szólalt meg mellettem egy hang. A hang irányába fordítottam fejem. Egy fehérruhás ápolónő ült mellettem. Amint észrevette, hogy magamhoz tértem, azonnal hívta a kezelő orvost.

 - Végre magához tért! Most már nem lesz semmi baj! - mosolygott megkönnyebbülten nézve az orvosra, majd rám.

 - Élek!!! - zakatolt az agyamban, dobogott a halántékomban, lüktetett az ereimben a felismerés...

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Gitka_61
#15. 2011. november 21. 15:43
Sziasztok!

Köszönöm nektek, hogy olvastátok írásomat és a kedves hozzászólásokat is.

szeretettel! Gitta
janos
#14. 2011. november 20. 18:55
A soraid amiket írtál nagyon tükrözik a sok klinikai halálból visszatért ismerősök elmondása szerinti látomásaikat. Ők nem láttak Angyalt de a fényt igen, egy hosszú alagút végén.
Kedvelem az írásodat tömör és érthető.
Gratulálok!
János
Mara
#13. 2011. november 20. 18:24
Kedves Gitka,
én is hiszek az életben a halál után.
Írásodhoz szeretettel gratulálok: Mara
katuska
#12. 2011. november 20. 17:48
Gitkám!Köszönöm, hogy olvashattalak!
Eliza Beth
#11. 2011. november 20. 17:45
Én ártatlan vagyok! :-)))
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2011. november 20. 16:37
Fer-Kai
#10. 2011. november 20. 16:37
Úgy látszik, összebeszéltetek Elizával - vagy ha nem, hát tudattalanul.
Nagyon egy húron pendültök :)
Answer
#9. 2011. november 20. 16:28
Ott jártál, ahonnan kevesen jönnek vissza...
Jól érzékeltetted a történés fázisait!
Teszett, nagyon jó!
Eliza Beth
#8. 2011. november 20. 12:57
Ajjaj! De jó, hogy jó a vége!
Gitka_61
#7. 2011. november 20. 12:33
Kedves Ariadne!

Sajnálom a hasonló történéseidet, és csak remélni tudom, hogy lelkileg sikerült kimásznod belőlük.

Minden esetre jó egészséget kívánok!

Köszönöm, hogy olvastad írásom, az átélést. A puszit duplán is köszönöm!

szeretettel! Gitta
előzmény: ariadne hozzászólása, 2011. november 20. 11:40
ariadne
#6. 2011. november 20. 11:40
Drága Gitka:)

Velem is történtek nagyon is hasonló dolgok, nagyon átéltem az írásodat.
puszillak:ariadne
Gitka_61
#5. 2011. november 20. 09:57
Köszönöm Balázs!

Gitta
előzmény: Balage hozzászólása, 2011. november 20. 08:42
Gitka_61
#4. 2011. november 20. 09:56
Drága Kató!
Igen, megtörtént, csak az odaát jelent nem. Azt az írás kereksége miatt tettem bele.

Köszönöm, hogy itt jártál.

Gitta
előzmény: Juhász Kató hozzászólása, 2011. november 20. 09:47
Juhász Kató
#3. 2011. november 20. 09:47
Kedves Gitka!
Megtörtént? - mert nagyon hitelesen írtad le.
Balage
#2. 2011. november 20. 08:42
Nagyon jó írás.
Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek