Szabó Gitta: Bukott költő a csúcsforgalom sagán 36. rész

"És megbocsátok! Igazából nem is haragudtam. Csak egy kicsit. "

Fekete (Arany) Péter Karácsonyi vásárában sétafikált Eltollta Hu-gó, és ifjú arájának keresgélt valami kedves kis semmiséget. Amint meglátta az árust, hirtelen megállt, és a múltba révedt. Eszébe jutott az a szerencsés, esős reggel, amikor kedveséhez igyekezett, hogy bocsánatáért esedezzen, hogy bevallja ostobaságát, ami a bukásához vezetett.

Emlékszik, előző nap a diófa alatt próbált neki levelet írni, de sehogy sem sikerült. Így elhatározta, mégiscsak szóban beszél a lánnyal. Szépen elmondja neki, tudja jól, hogy a lány már előre megmondta, nem jól választotta meg a kiadóját, és a téma sem áll jól neki, kár erőltetnie. De Ő mohó volt, és nem hallgatott menyasszonyára, pedig eddig mindig sikeres volt mindenben, amit a lány jónak vélt. De most nagy volt a kísértés, gondolta, még az esküvő előtt megszedheti magát. Arra azonban nem figyelt, az már nem érdekelte, a kiadó mennyi szerzői hozzájárulást kér a megjelenésért. Egy hónapon belül elkészült a könyve, igazán elégedett volt, de bizony a siker elmaradt. A kiadó csak pénz ellentételeként terjesztette a könyvet, vitte könyvhétre, csak fizetség fejében viszi a könyvvásárra. A reklámokhoz is pénzt kért volna, szórólapra, interjúkra, és még ki tudja mi mindenhez. Vak volt amikor a szerződést megírták, mert annyira szerette volna kettőjük jövőjét biztosítani. Hát ezt akarta elmondani Abigélnek, ezért rohant oly veszetten a buszhoz.

 Akkora sebességgel szaladt, hogy a buszra váró tömeget egyszerűen átszelte. A busz éppen akkor ért be, nyílt az ajtó, és Ő ugyanazzal a lendülettel már fent is volt rajta. Sokan ültek már odafent, és még többen vártak lent. A tömeg csak jött, és jött. Mikor végre sikerült megkapaszkodnia, akkor vette csak észre, hogy csurom víz.

 - Jé! Esik az eső? Legalább nem jön az ellenőr - nyugtatta meg magát, mert éppen bliccelni készült. Ugyanis reggel nem tudott életet lehelni az autójába, így hirtelen elhatározásból indult a buszhoz. Futástól szapora lélegzete normálissá vált, így óvatosan körbenézett. Az utasok egymás hegyén, hátán tolongtak. Eldönteni sem lehetett volna senkit, olyan sokan voltak. Kíváncsian figyelt. Érdekelte, hogyan viselik az emberek ezt a tumultust. Látott egy magas fickót, aki telefonált, miközben egy szöszke nő, aki háttal állt neki, hozzádörgölőzött, és szemlesütve válaszolgatott a férfi szavaira. Az ostoba! - gondolta magában Eltollta Hu-gó. - Nem is neked beszél. - Ez muris volt, jót mulatott magában, és arra gondolt, jó kis sztori volna egy új könyvben. Még a gondolat végére sem ért, mikor a tömegből előtörtető, szépnek nem mondható, komor nő tűnt fel.

 - Ellenőr! - sikított benne egy hang. - Most mi lesz?

Ebben a pillanatban megállt a busz, és ő már a nyíló ajtóban állt, hogy leszálljon. Majd a telefonáló fickó is leszállt. Az ellenőrnő, hogy ne veszítse el az áldozatát, tigrisként ugrott le a buszból, pontosan az idegen fickó nyakába.

 - Menetjegyet, bérletet kérek! - rivallt rá a már egyébként is riadt férfira. Közben a busz elviharzott, bele a pocsolyába, ami beterítette az ellenőrnő egyenruháját.

 - Micsoda reggel! - sóhajtott fel Eltollta Hu-gó, majd gyalog indult tovább. Gondolataiba merülve ment, nem nézte merre, mennyi az idő, csak ment. A Ferenciek terénél a templom harangja épp elütötte a delet, nem is kelt fel többé. Abigél munkahelye már csak kétsaroknyira volt. A portásnak elmondta kit keres, és hívja le azonnal.

 - Gyere, Drágám! Menjünk ebédelni, és közben beszélgetünk! - mondta az érkező lánynak, szinte köszönés helyett. A lány tartotta magát haragjához, ezért így felelt:

 - De én nem akarok veled ebédelni! És nincs miről beszélnünk!

 - De van! - állította Eltollta Hu-gó. - Muszáj elmondanom valamit! Kérlek!

A portás kíváncsian figyelt. Még a pulton is áthajolt, mintha igazítana valamit rajta, csakhogy jobban hallja, miről beszélgetnek a fiatalok. Abigél észrevette:

 - Na, jó, menjünk! De ez az utolsó lehetőséged.

Míg kihozták a rendelt ételt, addig Eltollta Hu-gó bocsánatot kért a lánytól. Belátta hibáját és, hogy szeretné helyrehozni.

 - Helyrehozni? Mégis hogyan? - kérdezte kissé szomorkásan Abigél.

 - Írok egy új könyvet. El sem hiszed, mi mindent láttam ma reggel a buszon, amikor hozzád igyekeztem!

 - Reggel? És, hol voltál idáig?

 - Leszálltam a buszról, és csak kódorogtam, gondolkodtam, a látottakon törtem a fejem. Szinte kész az új könyv. Mind itt van a fejemben!

 - Na, erre kíváncsi leszek! - mondta a lány. - Tudod mit? Csináljuk azt, ha elkészültél a kézirattal, elhozod nekem, hogy olvassam el. Ha sikerül, megbocsátok!

Ebéd után elköszöntek egymástól. A lány visszament a munkahelyére, a bukott költő pedig hazafelé vette az irányt. Három nap megállás nélkül írta a könyvet. Negyedik nap hívta Abigélt, hogy elvihetné-e a kéziratot hozzá. A lány izgatott volt, kíváncsi is nagyon, így azonnal nekilátott az olvasásnak. Hu-gó csendben ücsörgött az irodában egy széken. Szerelmesen nézte a lányt, aki hol felkuncogott, hol fészkelődött olvasás közben. Mikor végzett vele, összecsukta a mappát, és: - Hm, hm! Tényleg nem rossz! Ilyen humoros írást még nem olvastam tőled. Főleg az a része tetszett nagyon, ahol a szöszke válaszolgatott az ipsének. Holnap megírjuk a szerződést, és elkezdjük a könyv gyártását. Ja!? És megbocsátok! Igazából nem is haragudtam. Csak egy kicsit.

Eltollta Hu-gó, a bukott költő, végre ismét rátalált szerelmére, Abigélre, a kiadójára. A könyv épp most Karácsony előtt jelent meg, és eddig úgy néz ki sikere is lesz.

Hu-gó gondolatába beszűrődött a karácsonyi vásár zsivaja, ettől hirtelen magához tért. Gyorsan vett valami apróságot, és sietett hitveséhez, élete nagy szerelméhez, Abigélhez.

 

 

Előzmény

A csúcsforgalom saga előzményei és folytatásai

 

( 2011-04-10)

 

Kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Gitka_61
#7. 2011. április 14. 09:13
Kedves Gesztenye!.....Számomra öröm, ha tetszett az írásom....Megtisztelő!..:)
előzmény: Gesztenye hozzászólása, 2011. április 13. 22:18
Gitka_61
#6. 2011. április 14. 09:12
Jó csapat! Köszi a fogadtatást :)))
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2011. április 13. 19:55
Gesztenye
#5. 2011. április 13. 22:18
De jó! Aranyos történet. Nagyon tetszik! Gratulálok! :)
Eliza Beth
#4. 2011. április 13. 19:55
Isten hozott a megszállottak csapatában :-))))))))))
előzmény: Gitka_61 hozzászólása, 2011. április 13. 19:30
Gitka_61
#3. 2011. április 13. 19:30
Szia Balage :))...Úgy tűnik, ha nem bánjátok.. Kértétek a Bukott költő folytatását, gondolta, kettőt egy csapásra :)))...További jó játékot!
Balage
#2. 2011. április 13. 16:58
Újrakeltjük a sagát? :D
Ez tetszik...
Aki szeretne böngészni a részek közt, az felül az Irodalom fülön belül kattintson az Irodalmi játékokra(baloldalt).
Szívesen látunk bárkit, aki szeretne csatlakozni közös sagánkhoz ;o)
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Szerelem pár órára