Szabó Gitta: Az est csendje

néha elkap egy érzés, és akkor az ecset helyett tollat fogok...

 

Az est csendje

 

Nélküled az est csendje élesen sikít,

Belém hasít, lelkem marja! Nem segít

A zene, mely máskor pezsdíti vérem,

Most zaklatottan dobban tőle a szívem.

Pedig úgy vágytam hallani hangod

Selymes búgását, s látni mosolyod

Szemed sugarán! Az óra is megállt.

Nem ketyeg, ő is érted kiált!

Jöjj hozzám, BOLDOGSÁG!

 

2014-01-20

 

 

A kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Gitka_61
#4. 2014. január 24. 20:30
De helyesek vagytok!
Köszönöm nektek, hogy olvastátok versemet!

szép estét nektek! Gitta
Answer
#3. 2014. január 24. 12:35
Kívánom, hogy hozzád találjon!
Jó volt olvasnom Téged!
Szeretettel ölellek: Answer
Mara
#2. 2014. január 23. 13:20
Kedves Gitta!

A vágyakozás szép verse ez a Tiéd.
Szertetettel gratulálok: Mara
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek