Sajtókirándulás Cegléd és környékén II. rész

Cegléd a harmadik legnépesebb város Pest megyében, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek székhelye.

 

 

A Sopron környékéről elvándorolt Vitus Bach finom-pékárus a városban járva be szokott térni a Szent György templomba, azonban egyszer sem gyönyörködhetett az itt található, valószínűleg Magyarország legöregebb orgonájának hangjában, azt Johannes Woeckert bécsi mester halála után tizennégy évvel, 1633-ban építette. Nem ismerhette az arnstadti Bach templom 1703-ban elkészült orgonájának hangját sem, melyet dédunokája, Johann Sebastian Bach első templomi állásában használt. Ez a hangszer volt a legfontosabb referenciája a Cegléden megépített váltócsúszkás orgonának.

Bakos Károly ceglédi orgonaépítő mester, illetve fia által készített hangszert a türingiai orgonaépítészet mesterművei inspirálták. Ez Magyarország első olyan új orgonája, amely lehetővé teszi a korabeli játékmód alkalmazását és külső megjelenésében is a XVIII. század hangszereit idézi meg.

Murvai Nóra orgonaművésznő ezen az orgonán tartotta diplomakoncertjét, és sajtókirándulás alkalmával is a művésznő szólaltatta meg az instrumentumot, egy Bach által feldolgozott Vivaldi concertot adott elő.

Hegedűs Ágnes alpolgármester ismertette azokat a rendezvényeket, programokat melyek kedvéért a fület és lelket gyönyörködtető orgonahangversenyen kívül érdemes a városba látogatni. A korábbi években Czigle Fesztivál nevet viselő programsorozatot kilencedik éve Bor-és Laskafesztivál néven szervezik meg Június 17-19-én, amelyhez társul egy főzőverseny is. Ebből az alkalomból felállítanak egy 300 személyes óriás kondért, amiben Cegléd legjobb szakácsai főzik majd meg a Város Laskáját, amiből majd a zsűriztetés után bárki kedvére falatozhat. A helyszínen ceglédi, Cegléd környéki és az ország több tájegységének híres-neves borászai teszi közszemlére aranyérmes, ezüstérmes boraikat, sőt a kilátogatók egy tucat pálinkafőzde nedűit is megízlelhetik majd. fesztivál programjaihoz 2016-ben csatlakozik a IV. Ceglédi Vágta.

A Kossuth-napot szeptemberben, a toborzóbeszédre emlékezve rendezik meg. Ceglédnek nyolc testvérvárosa van, és a Kossuth-napon ezek a városok is jelen lesznek és ehhez a naphoz kapcsolódik a díszpolgári díjak átadása is.

Reznák Erzsébet történész, múzeumigazgató osztotta meg gondolatait a ceglédi Kossuth-kultuszról. A kultuszt 2014-ben felvették az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. Az UNESCO-jegyzéken ezt megelőzően népi, falusi hagyományok szerepeltek, a Kossuth-kultusz az első városi hagyomány. Ezt a hagyományt őrzi a Kossuth Múzeum, a múzeum Baráti Köre, a Turini Százas Küldöttség Baráti Kör.

Cegléd két beszédről is nevezetes. Az egyiket, Dózsa beszédét nagyon sok változatban ismerjük, de soha nem hangzott el, Dózsa feltehetően nem is járt Cegléden. A másik elhangzott, de nem ismerjük a szövegét. És nem is ott, ahol a hagyomány tartja.

1848. szeptember 24-én Kossuth Cegléden kezdte toborzó körútját. A Szabadság tér sarkán álló épületen található Kossuth erkélyt tartó kőkonzolok eredetileg Pozsonyban a Zöld fa fogadó épületén feszítették hátukat balkontartásra. Ebben az épületben szállt meg Kossuth és az országgyűlési követek nagy része 1848-ban. Bécsből visszaérkezve ezeken a köveken állva számolt be Kossuth a bécsi tárgyalások eredményéről és mutatta be Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét. A fogadó épületét valamikor a 19. század végén felújították és a konzolokat eltávolították és Budapestre hozták. Később a Parlamenti Múzeumban helyezték el őket. A múzeumot 1948-ban megszüntették és gyűjteményének egy része Ceglédre, a Kossuth Múzeumba került. Így kerültek a konzolok is a városba, majd 1996-ban jelenlegi helyükre.

 

A III. epizódban a Ceglédi Gyógy- és Strandfürdőt, az Aquarell Hotelt, a Békebeli Cukrászatot látogatjuk meg.

 

A IV. rész a Bognár GoKart Parkról és Kökény Benő borászatáról szól.

 

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek