RIOI REMÉNYEK - ISTEN VÉLETEK...

Eredményes volt-e a RIO+20 világkonferencia?

 

Kiég-e Föld nevű kék bolygónk, s nyújt-e majd jó otthont, lakható tájat planétánk az utánunk következő nemzedékeknek? Ha a brazíliai világvárosban tartott háromnapos csúcs eredményei felől keressük a választ a kérdésre, akkor lehangoló lehet az eredmény. A közel 200 országból érkezett 12 ezer delegátust, 4 000 újságírót 45 000 fős konferenciastáb segítette munkájában. A „világcsúcs legnagyobb eredménye" a közösen elfogadott záródokumentum volt. Ennek címe: „A jövő, amit akarunk". A közös akaratnál mintha nem futotta volna többre. A csúcs milliárdos költségeihez képest ez igencsak sovány hozadék. Az is csalódást okozott, hogy olyan fontos országok vezetői, mint az USA, Itália, Japán nem voltak jelen, Kína és Anglia is alacsonyabb szinten képviseltette magát. Győzelem vagy katasztrófa RIO+20? - teszi fel a kérdést az angol egyházi hírügynökség. Források: evangelisch.de; reformiert-info.de; epd.de; RadioVatikan.de; christiantoday.com; ekklesia.co.uk.  Írta: Dr. Békefy Lajos.   

 

 

Klímakatasztrófa már a Himalája tövében is - a nem anyagi értékek egyre fontosabbak

 

A Himalája tövében megbúvó, korábban természeti szépségeiről híres alkotmányos monarchiában, a mindössze félmillió lakost számláló Bhutánban is megváltoztak a dolgok. Jigmi Y. Thinley, az ország miniszterelnöke így fogalmazott a riói csúcson: „A magas Himalája völgyeiben fekvő kis hazám a legveszélyeztetettebb öko-rendszerek közé tartozik. A hófödte csúcsok olvadnak, a vízforrások kiapadnak, a termés alig érik be. A korábbi magas nemzeti össztermék reményteljes mutatói nem csak a termelés hatékonyságával függtek össze, hanem az esélyegyenlőséggel, az emberi értékekkel és a jogállamisággal. Hovatovább csak ez marad nekünk".

 A tartós jövő, a fenntartható fejlődés elérése nem csak Bhutánban függ össze a nem-anyagi természetű értékekkel, hanem másutt is, hiszen a Föld véges. Bangladesben soha nem látott áradások, az afrikai Nigerben soha nem tapasztalt szárazság próbálja meg az embereket. Ha a klímaváltozást nem sikerül megfékezni, akkor a változás fogja az életlehetőségeket megfékezni, beszűkíteni - érvelt tovább Thinley miniszterelnök. Végkövetkeztetése: „Tartós fejlődés=túlélés".

 

Brazília és Kína kezében a forgatókönyv?

 

A Föld északi és déli féltekének ellentmondásai egyre élesebben rajzolódtak ki Rióban. A fejlődő országok vonakodnak belemenni a zöld gazdaság EU-tervébe, mivel nagy üzletet sejtenek mögötte. A fejlett ipari országok véleményétől eltérően a fejlődő országok képviselői úgy látják, hogy az európai elképzeléseknek egyértelmű vesztese lenne Brazília, Kína és India, mivel kereskedelmi korlátozásokra kellene számítaniuk. A legkevésbé fejlett afrikai országok képviselői pedig arról beszéltek, hogy RIO+20-nak szinte semmiféle elképzelése sincs a szegénység leküzdéséről. A nemrég Mexikóban tartott G-20 találkozón, ahol a vezető ipari országok képviselői tanácskoztak, hasonlóan a riói csúcshoz, az a vélemény volt általános, hogy a világon változóban van a globális hatalmi konstelláció. A Német Bank igazgatónője, az EKD, a Német Protestáns Egyház egyik vezetőségi tagja, Marlehn Thieme erről így beszélt: „Brazília és Kína veszi kezébe a kereskedelem forgatókönyvét".

 

„Piszkos" északi ipar rátelepítése a déli országokra - ígéretek csúcskonferenciája

 

A brazil elnök, Dilma Rousseff élesen bírálta a legfejlettebb ipari országokat, mivel képtelenek arra, hogy létrehozzák a 30 milliárd dollárral működő alapot. Ennek az lenne a feladata, hogy a fejlett technológiához hozzásegítsék a fejlődő országokat. A helyzet súlyosságát az elnöknő kemény szavakkal  jellemezte: „A fejlett országok piszkos iparágainak áttelepítése a világ déli féltekére hatalmas társadalmi-gazdasági terheket ró a fejlődő országokra". Mindenestre Brazília képviseletének, s nem utolsó sorban Dilma Rousseff asszonynak az érdeme, hogy a RIO+20 legalább egy közösen elfogadott záródokumentummal, kézzelfogható, bár „szerény" eredménnyel zárulhatott, s nem teljes kudarccal.

 A közel 200 ország vezető képviselője legalább abban a szándékban megegyezett, hogy még többet tesznek majd a környezet védelme és a szegénység leküzdése érdekében. A zárónyilatkozatot igen hevesen és élesen bírálták környezetvédelmi és a fejlődéssel foglalkozó (világ)szervezetek. Kritikájuk súlyos kérdéseket érint, hiszen a „csúcs" semmiféle konkrét célt és határidőt nem fogalmazott meg az öko-szociális gazdálkodás, valamint a tengerek védelme érdekében.

 A konferenciát szervező ENSZ főtitkára, Ban Ki Moon zárszavában mindezek ellenére eredményesnek ítélte a háromnapos világkonferenciát. Szerinte már az nagy eredmény, hogy a tartós fejlődés támogatására kormányok, vállalkozók, fejlesztési bankok és nem-állami szervezetek 513 milliárd dolláros ígérvényt tettek. Ennek több mint felét 2030-ig az „Energiát mindenkinek" elnevezésű világprogramra tervezik fordítani. Kérdés, hogy mi valósul meg az ígérvényekből - ahogyan felénk mondani szokás, ezekből pince-padlás tele van...

 

 

 

Egyházak: „az elég etikájának" fontossága - bírálat: hidegháború a szegények ellen

 

A Németországi Protestáns Egyház, az EKD Tanácsának elnöke, Nikolaus Schneiderlelkész arra hívta fel értékelésében a figyelmet, hogy senkit ne blokkoljon le a csúccsal kapcsolatos csalódás, illetve a negatív visszhang. A jövővel összefüggő nagy kérdés az, hogyan lehet továbbra is a gazdaságot az emberek szolgálatába állítani. Ehhez az egyházaknak lendületes, világos, érthető válaszokat kell megfogalmazniuk, ahogyan azt eddig is tették - mondta Schneider elnök. Bár az is kétségtelen - folytatta -, hogy RIO+20-nak nem sikerült olyan erős jelzést adnia, mint 20 évvel ezelőtt az első „Föld-csúcsnak". A 24 millió lelket számláló nagy protestáns egyház vezetője szerint „a világnak szüksége van az elég etikájára". Kritikusan szólt arról is, hogy a pénzpiacokon hihetetlen mértékben folyik a spekuláció, aminek következtében naponta 25 000 ember hal éhen a világon, vagy lesz áldozatává anyagi ráfordítással gyógyítható betegségeknek. A német egyházelnök úgy látja, hidegháború folyik a szegények ellen.

 Amint az várható volt, inkább az egyházdiplomácia mérsékelő véleményét fogalmazta meg a Szentszék delegációjának vezetője, Odil Scherer kardinális, Sao Paolo érseke, amikor a vatikáni rádióban értékelte a riói csúcsot. Szerinte, bár voltak bírálók, akik több konkrétumot és több döntést vártak, de RIO+20 alapvetően „inkább pozitív volt". Fontosnak tartja, hogy legalább közös dokumentumot sikerült elfogadniuk a delegátusoknak. A tartós fejlődés tartós gazdasági fejlődést jelent, de szociálisat is, aminek a középpontjában az ember áll, illetve a szegénység, betegség, képzetlenség leküzdése. A gazdasági fejlődés tartósságának pedig össze kell kapcsolódnia az környezetileg nem káros technológiákkal.

 

Győzelem vagy kudarc? - Környezet-barát polgárok egyházát!

 

Az angol keresztyén hírügynökség, a christiantoday.com ezt a kérdést feszegette RIO kapcsán: Győzelem vagy kudarc? A záródokumentumot „túl halványnak" nevezi a szemleíró. Túlsúlyban vannak az ilyen mondatok: „Bátorítjuk..." - „Sürgetjük...", de kevés az „Akarjuk..." kezdetű mondat. Az pozitív, hogy Rio összegyűjtött sok felelős vezetőt, akik igyekeznek is tenni valamit Földünk zöld és fair jövőéjéért. Az angol egyházak a brazil egyházakkal egy ideje összefogtak annak érdekében, hogy kampányoljanak Brazília szerte az Igrejas Ecocidadas-ért, a Környezetbarát Polgárok Egyházáért. A világcsúcshoz, illetve Dilma brazil elnökhöz az „öko-egyházak" több mint 4 000 képeslapot küldtek, kérve, hogy tegyenek meg minden lehetséges lépést az igazságosabb és fenntartható jövő érdekében. Már most kampányolnak ezek az egyházak a közel-keleti Katar Doha nevű fővárosában késő ősszel megrendezésre kerülő ENSZ klímaváltozási konferenciája sikeréért. Ennek érdekében állandó nyomást gyakorolnak kormányaikra, s azt akarják a közvélemény és a politikai felelősök előtt nyilvánvalóvá tenni, hogy az egyházaknak fontos a fenntartható fejlődés, még inkább a szegények és közösségeiknek a sorsa.

 Figyelemre méltó az, ahogyan az ekklesia.co.uk angol egyházi honlap egyik levelező hozzászólója írta: „Igazságos világot akarunk, ami nem csak a gazdagoknak igazságos. A világ valójában nem a miénk, de kezünkre, gondjainkra bízta Isten ezt a világot. Hogyan adjuk át a következő nemzedéknek, gyermekeinknek, unokáinknak?".  Igen, ez az igazi, lényegbevágó kérdés. És ehhez vajon RIO+20 mennyivel járult hozzá?

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!