Rendkívüli műsorral ünnepel a Budapesti Filharmóniai Társaság december 1-jén a Vigadóban

BFTZ 166 - Vigadó, 2019. december 1. Karmester: Dénes István Közreműködik: Fejes Krisztina - zongora Kállai Ernő - hegedű a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

 

 

 

 

Vajda János: Filharmóniai ünnepi nyitány (ősbemutató)

Bartók Béla - Dénes István: Román népi táncok Sz. 56, BB 68 (zenekari átirat)

Dohnányi Ernő: Változatok egy gyermekdalra, op. 25

-

Pablo Sarasate: Carmen-fantázia, op. 25

Liszt Ferenc - Dénes István: Dante szonáta, S. 161/7 (zenekari átirat)

 

 

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyarország első, rendszeres koncerttevékenységet folytató hivatásos szimfonikus együttese, 2019-ben ünnepli alapításának 166. évfordulóját. Erkel Ferenc indította útjára az első koncerttel, mely 1853. november 20-án, a Magyar Nemzeti Múzeumban zajlott. Története során a zenekar mindig is nagy hangsúlyt fordított a magyar zenetörténet kincseinek bemutatására és ápolására.

Kodály Zoltán 86 évvel ezelőtt a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ajánlotta Galántai táncok c. művét, amely azóta is minden hazai együttes repertoárján szerepel. Az elődök kezdeményezését folytatva kérte fel az együttes Vajda Jánost, korunk egyik legismertebb zeneszerzőjét új szimfonikus mű megírására, amely várhatóan szintén meghatározó zeneműve lesz a következő évtizedeknek, és első ízben december 1-jén hangzik el a Vigadóban, a zenekar előadásában.

A Vigadó meghatározó helyszín Magyarország zenei életében. Megnyitását követően 1865-től lett otthona hazánk első hivatásos, rendszeresen koncertező szimfonikus együttesének, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának, és számos korszakalkotó kulturális esemény helyszíneként is szolgált. Többek között itt zajlott Mahler I. szimfóniájának ősbemutatója a BFTZ előadásában, szinte napra pontosan 130 évvel ezelőtt, 1889-ben. A BTFZ 166 címet viselő koncert tehát egyfajta időutazásként tekint a múltba, és hív életre új értékeket a jövő számára. A hangversenyen számos zenekari átirat hangzik el Dénes István munkája nyomán, így több ismert dallamot újragondolt, néhol „átszínezett" köntösbe bújtatva hallhat majd a közönség az ünnepi eseményen.

 

A hangversenyen elsőként hangzik el Vajda János művének ősbemutatója Filharmóniai ünnepi nyitány címmel. Az Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző kompozícióira a tonális zene jellemző, ily módon a hagyományokhoz kötődik. „Túl azon, hogy az ember alkotás közben a maga szükségleteit elégíti ki, nem szabad megfeledkezni az alapvető célról, vagyis másokhoz szólni, méghozzá olyan módon, amelyet mindenki megért".(Vajda János zeneszerző)

 

Az est karmestere Dénes István a programban szereplő művek közül kettőt is saját hangszerelésében mutat be: Bartók Béla eredetileg zongorára írt Román népi táncok című műve és Liszt Ferenc Dante-szonátája is először lesz hallható nagyzenekari átdolgozásban az együttes műsorán, így három újdonság is várja a közönséget. A méltán népszerű Dohnányi-mű, a Változatok egy gyermekdalra Fejes Krisztina, valamint Sarasate Carmen-fantáziája Kállai Ernő közreműködésével teszi teljessé az ünnepi estét.

 

Célunk a magyar kulturális értékek ápolásán kívül a kulturális kincsek gyarapítása is." (Dénes István karmester)

 

 

Az elhangzó művekről:

 

Pablo Sarasate: Carmen-fantázia, op. 25

A Gépnarancs szerzője, Anthony Burgess egyetlen novellagyűjteményében (The Devil's Mode) szerepel egy Sherlock Holmes-paródia, melyben hangsúlyos szerepet kap Pablo Sarasate alakja is. A Cigánydalok szerzője, Pablo Sarasate egyetlen koncertfantáziájában szerepel részlet, melyben hangsúlyos szerepet kap Bizet operájának címszereplője, Carmen alakja is. S hazánk első hivatásos zenekarának egyetlen 166. születésnapi koncertjén szerepel Sarasate Carmen-fantáziája, melyben hangsúlyos szerepet kap a hegedűs szólista, Kállai Ernő is.

 

Dohnányi Ernő: Változatok egy gyermekdalra, op. 25

A gyermekdalok világa esetleg gyerekek számára tűnhet ártatlan, mögöttes jelentés nélküli szórakozásnak; érdeklődő felnőttként gyakran érhet minket kisebbfajta sokk, amikor egy-egy ének szövegét, szimbolikáját kielemezzük, és bepillantunk a sorok között az emberi lélek bozótjába, mélységeibe. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara azonban nem véletlenül válogatta be Dohnányi variációit az ünnepi műsorba; a sorozat részei inkább mutatnak be karikatúra-szerűen megjelenő vonásokat nagynevű zeneszerzőkről (Schumann, Brahms, Beethoven), semmint mélyre menő eurofolklór-analízist. Ez utóbbit csak annyira hívjuk segítségül, hogy megtudjuk: a gyermekdalként ismertté vált nóta már eleve egy szerelmes témájú éneket parodizál, s ezt felhasználni egy paródiasorozat témájaként hűen tanúskodik Dohnányi híres humorérzékéről, melyet a mű kottasorai fölé írt szerzői „ajánlásból" is megismerhetünk: „A humor barátainak örömére, másoknak bosszúságára".

 

Bartók Béla - Dénes István: Román népi táncok Sz. 56, BB 68 (zenekari átirat)

A Román népi táncok ajánlása Ioan Busitiához szól. Bartók levelezésében kapcsolatukról 73 dokumentum tanúskodik. László Ferenc így ír halhatatlan népdalgyűjtő zeneszerzőnk és a harcos román értelmiségi barátságáról: „Nemcsak a társadalmi érintkezésben általában tartózkodó, nehezen felmelegedő Bartók volt kivételesen barátságos a belényesi román tanáremberhez, hanem utóbbi szélsőségekre hajló, erőszakos alaptermészete is megenyhült e kiváltságos kapcsolatban."

A dallamokat az akkor még Magyarországhoz tartozó Erdélyben, Mezőszabadon és Belényesen gyűjtötte Bartók. Az eredetileg zongorára írt hat tételes művet most Dénes István hangszerelésében hallhatjuk, szándéka szerint abból a nemes célból, „hogy végre egy nagy szimfonikus zenekar is élvezhesse a népi játékmódot, megőrizve és tovább ápolva a táncos-furulyás-hegedűs hagyományt."

 

Filharmóniai Társaság a Vigadóban: Történelmi visszatérés

 

A budapesti hangversenyélet történetében meghatározó jelentőségűnek tekinthető a Vigadó 1865-ös megnyitása, ugyanis a főváros első koncerttermeként fontos kulturális eseményeknek adott teret, s nem utolsó sorban helyet biztosított a Filharmóniai Társaság Zenekarának is. Bár számos nagy formátumú művész - köztük Debussy, Ravel és Busoni - hangversenyezett a Vigadóban, a filharmonikusok ezen túl számos zenetörténeti jelentőségű mű bemutatásával járultak hozzá a főváros hangversenyéletéhez. Az ő nevükhöz kapcsolódik például Brahms II., B-dúr zongoraversenyének ősbemutatója, amelyet 1879 decemberében Erkel Sándor vezényletével és a zeneszerző tolmácsolásában csendült fel a Vigadóban. Szintén itt hangzott el a filharmonikusok előadásában 1889 novemberében Mahler I. szimfóniájának a premiere a szerző vezényletével. De a Vigadó adott otthont az 1923-as jubileumi - Pest, Buda és Óbuda egyesítése alkalmából megtartott - koncertnek, amelyen Kodály, Bartók és Dohnányi ez alkalomra komponált ünnepi kompozíciói hangzottak el a Filharmóniai Társaság tolmácsolásában, Dohnányi Ernő vezényletével. A budapesti zeneéletben immár 166 éve jelen levő együttes idei, jubileumi koncertjének helyszínéül tehát nem véletlenül választotta azt az épületet, amely éveken keresztül a filharmonikusok otthonául szolgált: mégpedig a Vigadót.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Yolla: Még élek, gyerekeim!