Remélem lesz

****

 

Görgetek egy bolondul nagy követ

egy jó nagy értelmetlen bú- golyót,

és nem találtok ti még egy ilyen

haszontalanul ébren álmodót...

 

Lépnék már fel a csillagokba is,

de szó-létrám nagyon nagyon rövid,

szép mondataimat rég elhagytam,

mert megcsalt már engemet mindegyik.

 

Itt mászok a büdös, nehéz sárban

szárnyamból kihullott az összes toll,

csak káromkodni lenne így kedvem...

-A Pegazus a földön gyalogol.-

 

Megrázom tollam,a tinta fröccsen

más sort kezdenék újat, és szépet.

Mert érzem azt, hogy szólnom kellene,

valami itt bent engem úgy éget.

 

Ledobni bánataim láncát mely

béklyózza szólni vágyó nyelvemet

felharsogni hangosan, és tisztán

mint a havasi érces kürt jelek.

 

Mi fáj, arról nem kell énekelni,

hiszen ragyog olykor még az a fény,

hinni abban szép lehet az élet,

és nem vagyok még én a legvégén.

 

A versem csak cifra, durcás szolga,

ura mindig csak önmagam vagyok,

és úgy szó a dal ahogy én akarom,

életemen magam uralkodok.

 

Félre tehát sötét saját gondok,

nekem mint mindig, feladatom van.

Ki önmagáért éli életét

annak az élete haszontalan.

 

Mindenkiért kell ordítva szólnom,

hogy összerezzenjenek a hegyek.

Ha majd életem egyszer véget ér

ellenségeim szívből örvendjenek...

 

De remélem lesz helyettem mindig

olyan, aki az életért szót szól,

és nem csak szerelmes verseket ír

hanem kőkemény szavakkal bokszol.

 

2014.01.22.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Megújult a Nagy László Emlékház