Régmúlt közeljövő

Nyárváró

 

Fényes víziókba fakult
önarcképem
cinikus mása lettem.

...akarom a napot,
akarom a félmeztelen integetést
a sínek közti vonatról.

...volna jó a régi cimbora
az öreg meleg,
minek íze,
mint tegnap örvénylő citromlé
vet ágyat számban.

Most csak kóstolgatom nyirkos vermem.

Késsel, kézzel marcangolok
emlékpárnát,
de csak vacak toll csörömpöl.


DE CSAK VACAK TOLL CSÖRÖMPÖL

 

 

Kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
kikki
#4. 2013. február 11. 20:53
Groteszk- te vagy az első akinek nem tetszett a versem.Ezt is pozitívan fogom.
előzmény: Balage hozzászólása, 2013. február 11. 19:35
Balage
#3. 2013. február 11. 19:35
Nekem tetszett. Grat!
Csilla
#2. 2013. február 11. 15:09
Versed egyrészt vágyakozás a nyár (tiszta fény) után, másrészt tehetetlen jajkiáltás, a lélek gyötrődése, csak az emlékek maradtak.......
Tényleg nagyon absztrakt képeket használsz :)
Hozzászóláshoz jelentkezz be!