Rangos szakmai szervezet élén az Állatkert főállatorvosa

Dr. Sós Endre lett az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetségének elnöke

 

 

 

 

Dr. Sós Endrét, a Budapesti Állatkert főállatorvosát választotta elnökévé az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetsége (EAZWV): ez nemcsak az intézményben negyedszázada dolgozó szakembernek, hanem az egész Állatkertnek elismerést jelent.

 

Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főállatorvosa, illetve természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója lett az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetsége (EAZWV - European Association of Zoo and Wildlife Veterinarians) új elnöke. A több mint hatszáz tagot számláló EAZWV az állatkerti, illetve vadállatokkal foglalkozó állatorvosok legjelentősebb szakmai szervezete Európában, célja pedig az, hogy elősegítse az állatorvostudomány vadállatokkal, illetve állatkerti állatokkal kapcsolatos ágának fejlődését, ezzel is szolgálva az állatok egészségét, jóllétét, a róluk való gondoskodás magas színvonalát és a védelmükre irányuló természetvédelmi erőfeszítéseket.

 

 

Dr. Sós Endre 1995 óta a Budapesti Állatkert munkatársa és 2003 óta vezeti az intézmény állategészségügyi csapatát. Állattorvosi tanácsadóként vesz részt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) elefántokkal foglalkozó szakmai bizottságának munkájában, valamint a vörös pandák és az ázsiai vadlovak európai tenyészprogramjában is. Az EAZWV szakmai tevékenységéhez az elmúlt években mint a szervezet alelnöke járult hozzá. Emellett dr. Sós Ende a Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) titkári, és a Magyar Vad- és Állatkerti Állatorvosok Társaságának (MVÁÁT) alelnöki teendőit is ellátja.

A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének egyik fontos része a vadállatmentés. Magyarországon őshonos, vadon élő, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedei kapnak második esélyt, akik valamilyen okból emberi segítségre szorulnak. A sérült és beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik, s ha már képesek segítség nélkül is boldogulni, visszajuttatják őket természetes élőhelyükre.

 

A 2020-as évben az Állatkert vadállatmentéssel foglakozó munkatársai összesen 104 különböző faj 1988 egyedének nyújtottak segítséget. A mentett állatok közül 79 faj 887 egyede volt madár, a legnagyobb egyedszámmal bekerült fajok a fekete rigó (135), a széncinege (71) és a molnárfecske (68) voltak. Jelentős számban mentettek ragadozó madarakat (vörös vércse, egerészölyv, karvaly, rétisas, darázsölyv, kabasólyom, barna rétihéja, fakó rétihéja, héja, kék vércse, kerecsensólyom, parlagi sas, vándorsólyom) és baglyokat (kuvik, erdei fülesbagoly, macskabagoly, füleskuvik, gyöngybagoly, uráli bagoly), sőt még 17 fehér gólyát is. Az emlősöket 18 faj 976 egyede képviselte a mentett állatok között, legnagyobb részük, 548 állat sün volt, de sok denevért (11 faj 398 egyedét), valamint mókusokat, peléket, hódokat és vadmacskákat is mentettek. 135 hüllő (teknősök és gyíkok) is volt a mentett állatok között.

 

Továbbra is a Budapest menti az országban a legtöbb segítségre szoruló madarat és kisemlőst, természetesen számos partnerszervezettel, így a hazai nemzeti parkokkal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a Somogy Természetvédelmi Szervezettel együttműködve.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek