Raku kerámia és íjászat

Interjú Szalma Istvánnal a Kishegyesi Bácsér Szabad Íjászegyesület és a Dévics Imre Szabad Alkotóműhely egyik vezetőjével

 

 

 

Nem véletlenül esett a választásom Szalma Istvánra, akit jól ismerek már sok éve, hanem azért, mert ő az a hozzáértő ember, aki a japán hagyományokat előtérbe helyezve hitelesen tud szólni az íjászatról és a rakukeramiáról. Amíg nem kerültünk barátságba, én magam sem tudtam, hogy örökölte a magyarok íjásztudományát. Szalma Istvánról tudni kell, hogy 2010-ben az Európa Kupa bajnoka lett íjászatból, aki Szerbiát képviselte ezen a megmérettetésen. Ő a megtestesült segítőkészség, és önzetlenség is egy személyben. Igaz, ereje teljében van, harminckilenc évével energiával feltöltve.

 

 

 

Kedves István, elárulod nekem, honnan jött az ötleted, hogy Kishegyesen megalakítsd a Bácsér Szabad Íjászegyesületet?

A 2009-ben és 2010-ben elért eredményeimért Szerbia Íjász Szövetségének Arany Plakett kitüntetésében részesültem, sőt más jelentős díjakat is kaptam. Ezen elismerések arra késztettek, hogy tudásomat átadjam és kineveljem az utánpótlást. Annál is inkább, mivel eddig rajtam kívül ebben a kis faluban senki sem űzte az íjászatot. 2010-től komoly munkával megkezdtük, létrehoztuk egyesületünket a Kishegyesi Bácsér Szabad Íjászegyesületet. 2011-ben pedig már versenyekre is jártunk.

 

Hányan vagytok íjászok?

A létszám negyven és ötven között mozog, az életkor pedig megoszlik, hiszen 8 évestől 60 éves korosztályig dolgoznak az egyesületben.

 

Hogyan léptetek az eredmények útjára?

2011-ben egy nagyszabású terepi íjászatot szerveztem 180 magyar és szerb versenyzővel, én versenyen kívül lőttem.

2012-ben lettünk a Szerb Íjász Szövetség regisztrált tagja, és ennek eredményeként ezen túl a kishegyesi íjászversenyek eredményeit hivatalosan is figyelembe veszik.

2013-ban országos bajnokságot rendeztünk, ami nemzetközi bajnokságként is szerepel. Résztvevői főként Magyarországról jöttek.

 

Ti merre jártatok?

Voltunk Magyarországon, Ausztriában, ahol kiváló eredményeket értünk el. Ausztriában Nyilas Stefánia 2012-ben második, 2014-ben harmadik lett. Kálmán Virág 2013-ban első helyen, Fabó Dudás Réka 2012-ben első,2013-ban harmadik helyen végzett. Butterer Bence 2012-ben első 2014-ben második díjat kapott.

Tóth Sára a 8-12 évesek korosztályában első lett. Gergely Dávid elsőként végzett 2014-ben. Én 2012-ben és 2014-ben harmadik díjat hoztam haza.

Ugyanebben az évben Szekszárdon csapatversenyben másodikak lettünk.

A szerbiai terepversenyeket sem hagyom ki, felsorolom ahol megmérkőztünk: Szabadka, Újvidék, Becse, Temerin, Hódság, Magyarországon pedig Szekszárdon jártunk.

Szerbiában 2014-ben csapatversenyben országos bajnoki címhez jutott a Kishegyesi Bácsér Szabad Íjászegyesület.

Fontosnak tartom elmondani az országos összesített ranglistán Field első helyezett versenyzők névsorát.

Long bow felnőtt nő Gergely Paulik Hargita 
Long bow kadet nő Papp Virdzsinia
Long bow kadet férfi Jánosi István 
Long bow pionir nő Reketye Emilia
Long bow pionir férfi Tadian Zsolt 
Long bow pionir12 nő Tadian Viola
Long bow pionir12 férfi Szlamecska Lóránt 
Bare bow pionir Gergely Dávid 
Instiktv bow veteran Molnár Jenő 
Instiktiv bow senior Szalma István 
Instiktiv bow pionir Butterer Bence 
Instiktiv bow kadet nő Fabó Dudás Réka 
Instiktiv bow pionir nő Nyilas Stefania. 

3D elsők: 
Instiktiv bow senior Tapiska Laszlo 
Instiktivbow veteran Biró Péter 
Bare bow veteran Mamuzity Mihaly.

 

 

Tudom, mennyire örülsz tanítványaid sikereinek, de úgy érzem, ezzel a Te előmeneteled hátráltatod.

Van benne valamennyi igazság, mert nincs elég időm mindenre, - de hidd el, őszintén mondom - én nem sajnálom! Így is szép eredményeim vannak a versenyeken főként, ha figyelembe vesszük, milyen keveset gyakorolhatok igazán. Így is vannak díjaim az elsőtől a harmadikig. Tudnod kell, aktívan dolgozunk; hetente egyszer, szombatonként tartunk edzéseket, melybe én is bekapcsolódom. Szándékom ellenére nem lehetek annyira intenzív, mint szeretném, mert más téren is vannak elkötelezettségeim, és ez így van jól.

 

Mielőtt másról beszélnél, megkérdezem, beavatod a tanítványaidat az íjászat magyar-, japán-, esetleg más népek hagyományaiba, történelmébe is?

Természetesen. Legszívesebben a japán íjászat történetét hallgatják. Amikor mesélek az érdeklődőknek, képekkel illusztrálom a témát és kihangsúlyozom a japánok tradicionális íjászatának folyamatosságát, mely spiritualitásra, nem pedig az eredményre koncentrál, és körülbelül 2000 éves múltra tekinthet vissza. Megjegyzem, Japánban a hagyományőrző íjászat is megmaradt a sport íjászat mellett. Az öltözék, a fegyverzet, az íj szintén magát a kort tükrözi, de még a lószerszám is. Időszámításunk előtt a III. században a japán íj volt a világon a leghosszabb 3 méteres, neve marokij yumi. A japán íj formában és anyagkészítésben eltér a magyartól, míg az övéké aszimmetrikus, a hagyományos magyar íj szimmetrikus. Japánban az íjkészítő dinasztiák története visszavezethető az 1200-as évekig, munkájukat a sogunok felkérésére végezték. Az íjászat beépült a vallási szertartásokba is, például a sinto szerzetesek bizonyos rítusaiban szerepel az íj, a távolba lövés a rossz szellemek elűzésére szolgál. Fontosabb eseményeket, például esküvő, születés máig ceremoniális lövéssel, vagy az íj húrjának pengetésével ünneplik.

 

Légy szíves ismertesd meg velünk - akik nem értünk az íjászathoz - milyen jellemzői vannak a magyar íjászhagyományoknak?

Sajnos szakadás van a magyar hagyományőrzésben. Az államalapítás után, a magyarok átvették az európai hadi technikát, ezzel a hagyományos pusztai tradíció megszűnt. A lovas íjászat is háttérbe szorult, pedig a magyar kalandozások idején ennek Európa-szerte félelmetes híre volt. A nyugatiak így könyörögtek imáikban: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!"

Valamikor a múlt század hetvenes, nyolcvanas éveiben a régészeti leletek alapján a sírokban talált íjakat rekonstruálni igyekeztek. A fa ugyan elkorhadt, de a csontokból készített részek megmaradtak, és útmutatásul szolgáltak a szakemberek számára. Ha anyagukat a japánokéval vetjük össze, az övék bambuszból és fából tevődik össze. 1980-ban dr. Fábián Gyula a magyar szaru-íj készítésével életre keltette az ősmagyar íj formáját. A pusztai íjak kisebbek, több rétegű állati ín, szaru és fa az anyaga, és mint ahogyan már említettem, szimmetrikusak.

 

Eltértünk egy kicsit a ti előmeneteletektől.

Nem tértünk el teljesen, mert az eredményeink íjaink minőségétől is függnek. Mamuzity Mihály 2014-ben készített egy hagyományos magyar íjat, aminek anyaga: szürke szarvasmarha szarva, állati ín és fa, mégpedig juharfa. Ez az íj kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, mondhatjuk gyorsabb a mai modern íjaknál, és a pontosságuk is kiváló. Ezt az íjat hat hónapig készítette a mester, majd Szerbiában, Ausztriában és Magyarországon vizsgálták meg a szaktekintélyek, és a legnagyobb elismeréssel beszéltek róla. Különben annak nagyon örülök, hogy Magyarországon most már ápolják a sport íjászat mellett a hagyományos íjászatot is.

 

Mamuzity Mihály saját készítésű íjával

 

Említetted, hogy más területen is nagyon nagy lelkesedéssel dolgozol. Kérlek, oszd meg velünk ezt a témát is!

1959-től Kerámiai művésztelepet alapítottak Kishegyesen „Dévics Imre Kerámiai Művész Telep" nevet vette fel idővel, amit azonban ma már mint „Dévics Imre Szabad Alkotóműhely" néven regisztrálunk.

 

Hogyan fér össze az íjászat a kerámia készítésével?

Ehhez is gyerekkori emlékeim fűznek, ugyanis Csernus László művész-keramikus, aki a testvérem, már az általános iskolában foglalkozott az agyag megformázásával, és ezt sohasem hagyta abba. Előbb hagyományos módon készültek az alkotások, majd később 1998-ban próbálkoztak kisebb-nagyobb sikerrel a rakukerámia égetésével. Aztán közbejött a háború, és akkoriban nem volt lehetőség a folytatásra.

A kerámiatelep munkája azonban véglegesen nem szűnt meg, de csak a tanulók, és az amatőrök dolgoztak.

 

Csernus László, Miháljfi Marika és Szalma István

 

Szerencsére közvetlenül a testvérháború kezdete előtt Kishegyesről Kecskemétre költöztetek testvéreddel, Csernus Lászlóval, és magasra emeltétek a művésztelep célkitűzéseit alkotóházi formában, ahol legtöbbet rakukerámia készítésével foglalkoznak az alkotók. Mi a különbség a rakukerámia és a hagyományos kerámia készítése között?

Nagy különbség van.

A feltételek 2010-re váltak ideálissá. A megfelelő égetőkemence, agyag és festékek ekkor már rendelkezésünkre álltak. A testvéremmel a saját házunkban szerveztük meg először a nemzetközi keramikustábort. László volt a művészeti vezető, én pedig az égetéssel foglalkoztam. Azóta is évente nem egyszer szervezek kerámiai Alkotóházat , ahol a gyerekek, az amatőrök és a művészek készítik remekeiket A művészek Olaszországból, Magyarországról, Szerbiából jönnek, tehát nemzetközi szinten dolgozunk az Alkotóházban. Még nem szóltam a rakukerámia múltjáról, melynek aranykora Japánban 1568-tól 1600-ig volt. Ez a speciális technika Japánból származik, ahol egy kiotói Csádzsíró fazekascsalád fejlesztette ki. Ők dísztárgyakat, és teáscsészéket készítettek. Alacsony fokon égették ki az agyagot, forrón kivették az égetőkemencéből hosszú nyelű kovácsoltvas fogóval, majd vízbe tették, vagy a hideg levegőn hagyták kihűlni, ennek következtében mind egyedi darabok lettek. Mivel ez a technika gyorsabb, hamar terjedt tovább, és szerte a világon alkalmazzák, és azóta már fejlesztettek is az eredeti kiotói technikán. A régi időktől kezdve máig kedvelt a rakukerámia Európában is. Hozzánk a múlt század második felének vége felé jutott el.

 

Raku kerámia kiszedése

 

Hogyan tudtátok igazán alkalmazni ezt a technikát, ami Japánra jellemző?

A Kecskeméti Nemzetközi Kerámiai Stúdió vezetője Kiss Jakab látott el engem szakmai tanácsokkal, elmondta hogyan kell égetni, milyen hőfokon és mibe kell helyezni a fogóval kiszedett izzó tárgyakat. Részletesen megtanított a jó raku készítés titkaira. László nemzetközi szakemberekkel együtt Zentán vendégeskedett, ott sokat tanult a rakuzásról. További tapasztalatokat is szerzett a horvátországi Jeskovói táborban.

 

Mivel a raku égetési technikának mestere vagy, kérlek szólj róla pár szót..

Laci volt a művészeti vezető, rám hárultak a technikai dolgok.

Valóban belejöttem a rakukerámia készítésébe, de nem hagyhatom ki Misić Obrad nevét sem, aki nagy tapasztalattal rendelkezik, és készségesen tanítja az apró fogásokig az összes munkamenetet. Sajnos testvérem hirtelen halálával óriási veszteség ért bennünket, de a közösen kitűzött célt szem előtt tartva, volt erőm tovább folytatni a munkát, az agyag raku égetését. Testvérem helyére Miháljfi Marika és Mile Ibolya léptek, vállalva a művészeti vezetést.

 

Raku kerámia – Mile Ibolya

 

Honnan a pénzforrás? Ne hagyjuk ki a tényt, hogy te személyesen anyagilag is segíted mindkét alapítványt, ami pedig nagy áldozat részedről, hiszen kétkezi munkával keresed a kenyeredet.

A Kishegyesi Helyi Közösséghez beadott pályázatból származó összeget működésünkre használjuk fel, az íjászokat pedig a szponzorok-, a Helyi Közösség és a Község segítik.

 

Minden elismerésem, amiért ilyen komolyan foglalkozol az íjász utánpótlással, egyesületetek tagjaival, amiért önzetlenül átadod a szaktudásodat. Nemcsak az íjászat hagyományos technikájába vezeted be őket, de a hagyományokat is megismerhetik értő előadásaidban. A saját és más népek tradíciói is élővé válnak kezeitek alatt. Olyan távoli nemzet ismereteit teszitek magatokévá, mint pl. a japánoké, és ezzel a két nép közelebb kerülhet egymáshoz.

Nagyra becsüllek, amiért azok közé a jó emberek közé tartozol, akik munkájának bére tulajdonképp azok szeretete, tisztelete, akikkel együtt dolgoznak.

 

 

 

Írta: Mara


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek