Ösztönök útján

****

 

A hídon csak tántorog.

Menne is és maradna.

Kezét te megfoghatod

mégsem ér át a partra.

 

Árva bizonytalanság.

Szemében árnyak ülnek.

Nincsen benne semmi vágy

nyoma sincsen a tűznek.

 

Sötétség éri kőrbe

kezében van egy álom,

nem sír senki sem érte

fekszik repülő ágyon.

 

Álmában nem tesz semmit.

Hídja már nem létezik.

Csak ösztönből cselekszik.

Mindig későn érkezik.

 

Panaszkodik a sorsra

de nincs benne akarat.

Rátéved véges útra

és már társa sem akad.

 

2016.02.06.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek