Őszi ARANYlás

Arany-bicentenáriumi év van, az Arany János hagyatékát őrző közgyűjtemények mind készültek az emlékévre, a nemzeti könyvtár is, mely az Akadémia után a legjelentősebb Arany kéziratos hagyatékkal bír.

 


Az Országos Széchényi Könyvtár az Arany János-emlékévben a fővárosban elsőként rendezett kiállítást a költő emlékére „Más csak levelenként kapja a borostyánt..." címmel. Petőfi Sándortól származik a kiállítás címét adó ismert idézet, mely így folytatódik: „S neked rögtön egész koszorút kell adni." Az Arany-emlékév kapcsán a nemzeti könyvtár jelentős szerepet vállal a költő emlékének ápolásában. Az említett kiállításhoz kapcsolódóan egész éves rendezvénysorozattal kívánják segíteni az Arany-recepciót és a jó értelemben vett kultuszt, az OSZK Könyvkiadója pedig számos kiadvánnyal gazdagítja máris az olvasókat.

Arany-bicentenáriumi év van, így az Arany János hagyatékát őrző közgyűjtemények mind készültek az emlékévre, köztük a nemzeti könyvtár is, mely az Akadémia után a legjelentősebb Arany kéziratos hagyatékkal bír. Az OSZK páratlan gyűjteményeinek része Arany János kéziratainak jelentős hányada, erre a kultúrkincsre épült a könyvtárban látható kiállítás is. A tárlaton megtekinthető többek között a Toldi-trilógia eredeti kézirata és Petőfi portréja, ceruzarajza Arany Jánosról valamint a Csonka-toronyról. A rajzok 1847-ben készültek, amikor Petőfi meglátogatta barátját, Arany Jánost. Az OSZK Könyvkiadójának köszönhetően fakszimile kiadásban is megjelentek e rajzok és kéziratok, 12 legfontosabb ereklyeként, elsődlegesen az oktatás számára, hisz ezek segítségével Arany életműve és szellemi hagyatéka könnyebben megragadhatóvá válik.
Az Országos Széchényi Könyvtár számos más kiadvánnyal is szerepet vállal az Arany-kultusz mai gondozásában - mondta Dr. Boka László az intézmény tudományos igazgatója, egyúttal az említett kiadó vezetője. A fent említett, év végéig látható tárlat - melynek alcíme is agy szól: kincsek, kultusz, határtörténet - bilingvis katalógusa autográf iratok mentén ismerteti Arany költészetét, a közéletben betöltött szerepét, a Petőfivel ápolt barátságát, illetve művészete továbbélését a magyar kultúrtörténetben. A kiállítás kurátora, Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna a tárlat anyagán alapuló tudásbázist rendezte kötetbe: az album az említett témák mellett kitér többek között Arany tevékenységére a szabadságharc idején, a költő tanáréveire és író-költő társaival folytatott levelezésének jelentőségére is. Számottevő kiadvány továbbá Arany János balladáinak Zichy Mihály rajzaival illusztrált hasonmáskiadása is, mely a Kossuth Kiadóval és az és az MTA Könyvtárral együttműködésben jelent meg még az előző év végén. A legendássá vált összeállítás eredetije először 1895-1898 között, Ráth Mór gondozásában, négy kötetben jelent meg, amelynek egyedi vonása, hogy kizárólag ebben a kiadásban szerepelnek szövegközi rajzok. A négy kötet teljes anyagát egy kötetbe vonva adta közre most az említett három intézmény.
A szűkebb, szakmai közönségnek jelent meg idén nyárra a „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!" című tanulmánykötet is, együttműködésben az Universitas kiadóval és az MTA irodalomtudományi Intézetével, mely kötet Arany pályájának művelődéstörténeti olvasatait adja közre, hiszen a színháztörténet, a zenetudomány, a jogtörténet és a nyelvészet is kutatja Arany életművét az irodalomtudomány mellett. A kötet foglalkozik a költő azon élethelyzeteivel, melyek elengedhetetlenek az életmű megértéséhez, de egyes alkotásainak művelődéstörténeti összefüggéseit is vizsgálja.
Kuriózum továbbá a 24 karát című verseskötetünk, mely az Ünnepi Könyvhétre időzítve látott napvilágot. Az OSZK Tudományos Igazgatósága arra kérte fel napjaink neves szerzőit, hogy költeményekben reflektáljanak Arany költői hagyatékára, költészettörténeti hatására, zsenialitására. A beérkezett mintegy 100 kézirat közül 50 került be a válogatásba. A kötetet lapozva arra is választ kapunk, hogy egy 19. századi költő nyelve és gondolatvilága miként aktualizálható és ültethető át a mába. Mindezt nemcsak szerkesztett formában, hanem a kéziratok hasonmásának közlésével is elérhetővé teszi a Visy Beatrix szerkesztésében megjelent könyv. A sikeres kezdeményezést amúgy nem csupán e kötet őrzi meg, a beérkezett kéziratos versek az OSZK Kézirattárának egy külön fondját képezik majd, így ha lesz száz év múlva is megemlékezés, akkor ezeket a verseket is elő lehet majd keresni.
Az Arany-emlékév kapcsán a kiadványok és a központi kiállítás mellett Őszi ARANYlás címmel népszerű programsorozatot is szervez az OSZK: kerekasztal-beszélgetésekkel, exkluzív tárlatvezetésekkel és előadásokkal várják a közönséget a már klasszikusnak számító múzeumpedagógiai foglalkozásokon túl. A rendezvények őszi nyitóeseménye az Örkény Színház Aranyozás című előadásának főpróbája volt, mely az említett kortárs kéziratokból is merített, ezért a főpróba szeptember 15-én a Könyvtárban kapott helyet.
Szeptember 29-én a Kutatók Éjszakáján Arany János, illetve Tompa Mihály születésének 200. évfordulója egyaránt alkalmat biztosított arra, hogy az irodalomról kötetlenebb keretek között beszélgethessenek az érdeklődők és a szakemberek. Az Arany-kiállítás tárlójából előkerült a Toldi-trilógia eredeti kézirat-együttese, a tárlat kurátora ilyenkor belelapoz az autográfba, hogy szemléltesse, mennyi izgalmas információt rejtenek még ma is az iratok.
Az Őszi ARANYlás programsorozatunk októberben is több rendezvénnyel várja a könyvtárlátogatókat. Parti Nagy Lajos és Molnár Krisztina Rita költők lesznek vendégeink egyrészt egy rendhagyó tárlatvezetésre, másrészt olyan interaktív workshopra, úgynevezett „szószövésre", mely a Toldi estéje első énekének soraira reflektálva írattatja meg az érdeklődőkkel saját szerzeményeiket. Október 27-én az irodalom mellett a képzőművészet kerül a középpontba. „Arany szobrásza", Stróbl Alajos unokája, Stróbl Mátyás lesz az OSZK vendége. Így egy közeli rokontól tudhatják meg az érdeklődők, hogy milyen ember volt Stróbl, milyen kapcsolat fűzte Aranyhoz, és hogy milyen emléket őriznek a leszármazottak a híres nagyapa és Arany viszonyáról. Az előadást követően Sudár Annamária előadóművész tolmácsolásában szólalnak meg Arany ismert művei, valamint Aranyhoz és Arany által inspirált szövegek, a „...mindannyiunk Atyja" - Arany János tanár úr című irodalmi esten.
A bicentenárium alkalmából „Te aranyok Aranya!" címmel szavalóversenyt is hirdettünk, együttműködésben a Magyartanárok Egyesületével és a Magyar Olvasótársasággal. E versenynek a döntője is az OSZK-ban zajlik majd, november 25-én, de ezt megelőzően a méltán sikeres kultúrtörténeti programsorozatunkban, a VII. évadját kezdő KönyvTÁRlatban is lesz szó Aranyról, a fordítóról. Sőt, az OSZK Színháztörténeti tára is egy kisebb kamara-kiállítással egészíti ki az április 28-án Áder János köztársasági elnök úr által megnyitott központi kiállítást. Természetesen az OSZK tudós kutatógárdája is megmutatkozik egy konferencia kereteiben, november 23-án, amelyen az intézményi munkatársakon túl vendégünk lesz Dávidházi Péter, Szörényi László és Praznovszky Mihály. Visszatérve a szavalóversenyre, az általános- és középiskolásokat megszólító megmérettetésre, ennek fővédnöke Kányádi Sándor költő, az országos döntő - mely éppen az idén 215 esztendős OSZK Alapítási Ünnepén zajlik majd, tehát november 25-én - zsűrijének elnökei pedig Molnár Piroska és Csőre Gábor színművészek. A döntőre az Arany János Családi Nap keretében kerül sor, de ezt megelőzően a Kaláka együttes Huzella Péterrel közösen ad koncertet Arany megzenésített verseivel, balladáival. Érdemes lesz figyelni minden héten az OSZK Arany-programjaira...

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek