Összetört szív szindróma

"Én megtaláltam ám egy szívet, egy nemes lelket, amellyel ha együtt lehettem, többnek éreztem magam, mint voltam, mert mindaz voltam, ami lehettem."

 

Hallottam a reccsenést, azt a szörnyű hangot, amely jelzi, megállíthatatlanul elindult a folyamat. Beleborzongtam a felismerésbe, hát ismét megtörtént! Már el is felejtettem milyen érzés... de ezen a hajnalon újra éreztem azt a fájdalmat, melyet mindenki próbál elkerülni. Szívem egy darabja ismét megrepedt, és a repedés óráról órára nagyobb lesz, mert terjed. A lemállott darabok eljutnak a vérkeringésbe is.

Úgy emlékszem, ezt hívják csalódásnak. Az ész és a szív kemény csatája ez. Hiszen míg szívünk betegen, sebzetten is remélni akar, agyunk, mely a fájdalommal dolgozik, heves tiltakozásba és ellenállásba kezd. Megállíthatatlan folyamat ez. Belső küzdelem, melyet igyekszel elrejteni a világ elől. Gyerünk dolgozni, szórakozni, játszani, tanulni, csináljunk bármit, ami elvonja figyelmünket az éppen végbemenő változásokról!

És a remény sem olyan már, mint régen, hogy arra várj, a folyamat visszafordítható legyen. Nem! Az ész győz ilyenkor, és a szívet manipulálva meggyőzi, hogy megmaradt energiáit másra koncentrálja jövőre! Mert bizony tanulni kell, és újabb falakat építeni! Egy még nagyobbat, még erősebbet, mely áthatolhatatlan... ha létezik ilyen egyáltalán... hosszú-hosszú ideig biztosan. Mindaddig, amíg a szív nem veszi vissza az irányítást!

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Eliza Beth
#4. 2012. december 22. 06:50
Az utolsó sor a lényeg. Előbb-utóbb visszaveszi, csak nehogy későn...!
Cesszi
#3. 2012. december 21. 08:35
Köszönöm szépen! :)
előzmény: Csilla hozzászólása, 2012. december 20. 20:32
Csilla
#2. 2012. december 20. 20:32
Rendkívül érzékletesen mutatod be az összetört szív 'tüneteit', a csalódás feldolgozásának 'gyógymódját' az egyensúly helyreállítása érdekében.

Különlegesek az írásaid, tetszenek :)
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Az ablak