Nyúldal- Éljen a szerelmesek napja!

Még egy pályamű, ez már intertextuális!

Hogy pillangó voltam?

Az már igaz. Akkor, holtan.

Hogy nyúl lett belőlem?

Én azt most is alig hiszem.

Pedig eléggé real(ríl)

Mint az ertéelen a hír,

hogy karambolt szült

Néhány fiatal őrült.

Nyúllá tettél, hiába nevelt

Anyám with kakaós kevert.

S hajszinek mentek,

Sörárnövekedések jöttek

Mint a zűrös hetek,

A nyúltápod somehow beettem.

Most itt álok én

E kerge nős

tény-állat

s el  nem szállok én.

Áldott csodáknak
Tükre az eszed, mert engem szeretett.
Mely a nyúlmezőn engem nézett
Most engem szeret.
A füvön át szerelmesen
Jóideig with you ölelkezem.
Ne is legyen benned
semmi nyuszikétség
Mert aggódni ez ügyben
Nem más: vétség.
És ha valamikor
Vége lenne a nyúl-song-nak
Anyuék majd biztos szólnak.
De te csak hozzad a nyúltápot,
Hátha átadom a lapátot,
Hogy rátegyél még eggyel
Hogy tudd, szeretlek vántáuzenddel.


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Answer
#2. 2011. február 12. 17:50
Intertextualitás = szövegköztiség.
Hogyan kell érteni a versednél?
Talán a nyelvek ötvözése (ami nem szerencsés),
vagy régebbi versedre való visszautalás?
Számomra a képi megjelenítések zavarosak.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek