Nézz az égre

Alkonyodik

 

Nézz fel az égre
A Nap vár végre
Ódon karmaival
A felhőt szeli széjjel

Eső hullik a széllel
Hervad a rózsa magával
Nem látom többé 
Mert nincs örökké

Ködös a szemem
Sír belőle a könny
Nem látom emberem
Mert valahol ott van fönn

Így siratom én  a múltam
Gyászos órám víg búmat
S elszáll a nagy egóm
Mert az idő temet...

 

Kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Balage
#2. 2011. október 28. 04:03
Jó vers lenne, de pár sor/szófordulat nagyon kilóg belőle:
Hervad a rózsa magával
Sír belőle a könny
víg búmat

Ezeket érdemes lenne átgondolnod. ;o)
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Mese a szomorú emberről