Múlandóság

****

 

 

Szél tépte öreg fatörzsek,

és vihar gyötörte ágak

reccsenve földre ledőlnek,

elszáradásukra várnak.

 

Múlandóságnak szobrai,

bár alattuk újak nőnek,

és a bevégzett útjaik 

utódokban ismétlődnek.

 

De az ő álmuk véget ért,

már olyan fa nem lesz többé 

ki a dőltre hasonlítana,

és ez így lesz mindörökké.

 

2015.07.04.

 


 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Mester Györgyi
#2. 2017. szeptember 11. 14:35
Kedves Kolumbán Jenő!

Versedet tetszéssel olvastam.
Érdekes gondolatokat fogalmaztál meg.

Györgyi
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Sandi