Mókus-sztori Beszélgessünk

Babaszótár

 

Nem rohanok előre, kétévesen kezdett el beszélni, s azóta folyamatosan teszi! De felejthetetlen "szavakat" hagyott a családi legendáriumban. A korábban leírtak ellenére, egy végtelenül kedélyes, barátságos baba volt. Amikor jött a fényképész hozzá, félévesen, s különféle grimaszokkal próbált mosolyt kicsalni tőle, felhívtuk a figyelmét, ne produkálja magát, hiszen olyan szélesvásznú mosolyt kaphat minden körítés nélkül, hogy az minden szülői szívet teljes megelégedéssel töltene el. Mosoly reggel-este mindig, és szép lassan kezdtünk két kifejezést megtanulni. Jéga-jéga csendült fel naponta többször is...ha jól érezte magát, nem volt éhes, szomjas, pellus is rendben. Leeee, leeee jelentette azt ha valami fennakadás akadt mégis. "Magyarázott" mindennek, s mindenkinek. Valahogy a kedvenc takarócsücsök, párna egyéb nekünk kimaradt, ahogy a játszócumi is. A cumis üveget pár évvel később húsvétra odaajándékoztuk a nyuszinak. Ijedelmem határtalan volt, hiszen előtte gondosan elmagyarázgattuk, hogy majdnem bölcsis nagylánynak nem való a cumis üveg. Meg is egyeztünk, de még aznap este, pont miután leszögeztük, hogy egyetlen üveget sem ad vissza a nyuszi, véletlenül a szekrényajtó kinyílt, s párom segítségével nagy nehezen eltereltük a figyelmét a kipotyogó üvegekről. Beszélgettünk a sorozatról, s rájöttünk, hogy egy-két éves korából nemigen maradt emlék, azutántól viszont rengeteg. Két évesen a sok-sok "magyarázás" jéga-jéga, és leeee után, teljesen felnőttesen megkérdezte tőlem, hogy "anya, ugye nem vágod el a kezed?"

Előzmény


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Emmike
#7. 2011. május 6. 13:53
Remélem, nem hamarosan lesz, de már mondtam neki, hogy ha unokám lesz, elmajmolom, mindazt megteszem amit anyám "elfelejtett":( köszönöm Eliza Beth hogy olvastál!
Emmike
#6. 2011. május 6. 13:50
köszönöm janos, hogy olvastál!
Eliza Beth
#5. 2011. május 6. 09:15
Majd amikor ő mesél a gyermekéről! :-))))
janos
#4. 2011. május 6. 08:21
Édes, Nagyon édes, hát még a kicsi?Ezt minden család át éli szerintem. Grat.
Emmike
#3. 2011. május 5. 21:36
Köszönöm Tara, meg is nézheted őt, a legelső részbe feltettük a képét...Az a nap....
Tara Scott
#2. 2011. május 5. 21:18
"S azóta folyamatosan teszi" :)
Elragadóan, aranyosan mesélsz RÓLA. Szeretet szövi át írásod, érezni belőle. :)
Hozzászóláshoz jelentkezz be!