MINTÁZAT ÉS DEKORÁCIÓ

A Pattern and Decoration mozgalom a hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig terjedő időszakban bontakozott ki az Egyesült Államokban

 

A hatvanas évek óta domináns minimalizmus antitéziseként kialakult csoport nemcsak az uralkodó művészeti irányzatok, hanem általánosságban a nyugatias értelemben vett „magas művészet" hegemóniájával helyezkedett szembe. Annak ellenére, hogy a műgyűjtők és galériák körében meglehetős sikert könyvelhettek el maguknak, még ha rövid életű is volt ez a siker, sem a múzeumi intézményrendszer, sem az éppen az absztrakt expresszionizmus dominálta európai művészeti közeg nem mutatkozott befogadónak törekvéseikkel szemben.

Peter és Irene Ludwig azonban azon kevés európai gyűjtők közé tartoztak, akik érdeklődéssel fordultak a Pattern and Decoration felé, így a 70-es évek során egy-egy amerikai látogatásuk alkalmával rendszeresen vásároltak műveket a mozgalom követőitől. Ennek eredményeképpen a Ludwig-gyűjtemény ma is Európa legnagyobb Pattern and Decoration anyagával rendelkezik, amelynek nagy részét a Ludwig Forum Aachen őrzi, de szép számmal találhatók munkák a bécsi mumok és a budapesti Ludwig Múzeum gyűjteményében is.

A Pattern and Decoration képviselői nem csupán a formaalkotás szintjén, hanem tudatos program mentén közelítették meg a minimalista purizmus elleni lázadást. A művészek sokszor az ornamentikát mint ritmust és mint történelmi, kulturális jelentések hordozóját használták fel eszmei és politikai tartalmak kifejezésére.

A nyugati művészeti kánonnal való szembehelyezkedés és a marginális művészeti gyakorlatok emancipálása, a status quo hierarchiájának megbontása a feminista mozgalommal is közvetlen kapcsolatba hozták a Pattern and Decorationt. Több művész is tagja vagy egyenesen vezető figurája volt a feminista művészeti közegnek (pl. Miriam Schapiro), ennek ellenére nem tekinthető közvetlenül feminista művészeti mozgalomnak, hiszen törekvéseikben nem kizárólag a női művészek vagy női művészet egyenjogúsítását tűzték ki célul. Ugyanakkor a Pattern and Decoration indulását egyértelműen megelőlegezte, sőt lehetővé tette az a társadalmi közeg, amely az emberjogi mozgalmak erőterében összekovácsolódott politikai vagy akár művészeti közösségek körül bontakozott ki.

A képzőművészet és iparművészet határait elmosva, a Pattern and Decoration mozgalom nemcsak a dekoratív művészetek évszázados hagyományára támaszkodott tudatosan, hanem a nyugati művészeti kánonból száműzött keleti művészeti tradíció, így például az iszlám ornamentika forrásanyagára is.

Joyce Kozloff az iszlám díszítőművészetből meríti csempemintázatait absztrakt geometrizáló műveiben. Kim MacConnel pagodája és egyéb, japán stíluselemeket hordozó munkái a nyugati művészettörténet japonizáló divatját fordítja meg. Az európai hagyománnyal ellentétben nem nyugati objektekbe emeli be az azoktól idegen japán motívumkincset, hanem a nyugati képi elemeket jeleníti meg a japán tárgykultúra vizuális keretrendszerén belül.

Művészet és kézművesség egybeolvasztása ugyanakkor együtt járt a nyilvános és magánszféra összemosásával. Gyakran megjelent a privátszféra, az otthon jellegzetes anyagai mellett a magánélet motívumkincse is, mint például a háztartási eszközök, lakberendezési elemek. Itt említhetjük Kim MacConnel háztartási eszközöket ábrázoló vagy Robert Kushner lakástextil foszlányokból összefércelt textilmunkáit. Míg Tina Girouard tapétacsíkokból készített képe egy biedermeier otthon intimitását idézi fel, addig Robert Zakanitch festményein imitálja a romantizáló tapéták hangulatát.

A hagyományos értelemben vett festészet eljárásait aláásva többen lemondtak a feszített vászonról is. Kim MacConnel vagy Robert Kushner szabálytalan formájú textilmunkái háttér nélkül, szabadon függnek a kiállítóterek falain.

 

A kiállításon szereplő művészek: Brad Davis, Frank Faulkner, Tina Girouard, Valerie Jaudon, Joyce Kozloff, Robert Kushner, Thomas Lanigan-Schmidt, Kim MacConnel, Miriam Schapiro, Kendall Shaw, Ned Smyth, Robert Zakanitch, Joe Zucker

 

Kurátorok: Esther Boehle (Ludwig Forum Aachen), Manuela Ammer (mumok)

A kiállítás budapesti szervezői: Jan Elantkowski, Petró Zsuzska

 

 

A kiállítás az aacheni Ludwig Forum für Internationale Kunst kezdeményezésére, a bécsi mumok - a Museum moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien - együttműködésével jött létre.

A budapesti kiállítás a Peter und Irene Ludwig Stiftung támogatásával valósult meg.

A kiállítás a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közös program.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek