Márkus- Ímhol jönnek a törökök

Budapest, bár többnyire mocskos, elhanyagolt mégis rejtett szépségek várják a rájuk csodálkozó tekinteteket.

Katalinka szállj el!, török gyerek megvágta, rossz szomszédság török átok, más ilyesmi most hírtelen nem jut eszembe. Ezek a példák ragyogóan mutatják, hogy a mára barátsággá, testvérséggé szelídült török-magyar viszony cudar gyűlöletben gyökerezik azokból az időkből, mikor Hunyadi János makacs daccal próbálta meghátrálásra bírni a környéken megjelenő szultáni hadakat. Aztán az a megközelítően százötven év Mohács után szintén nem az önfeledt összeölelkezés időszaka. Sajnálni igen, de csodálni nem lehet, hogy mennyire kevés épített emlék maradt ebből a korból. Ezek egyike a Szokullu Musztafa által 1570-ben építtetett Császár fürdő (Veli bej ilidzseszi).

A Magyar Építésügyi Technológiai Platform Kulturális örökség fókuszterület szervezésében alkalmam adódott megismerkedni ezzel az építészeti ékszerdobozzal.

A török kiűzését követően néhány tulajdonosváltás után az irgalmas rendiek birtokolták a fürdőt. Az eredeti török kori épületet több alkalommal is bővítették. '841 és 1848 között Hild József tervei szerint nyerte el a mostani, Virág Csaba vezette rekonstrukciós munkákig ismert formáját.

A II. világháború után viszontagságos esztendők következtek, utoljára az ORFI kezelésében működött, majd 1990-ben visszakerült a rend tulajdonába. Az irgalmasok nagyszabású rekonstrukciót határoztak el, ennek eredményeként részben a kórházi gyógyító tevékenység mellett külső vendégek is látogathatják a török fürdőt. (Valószínűleg karácsony környékén nyílik meg).

A Hild ház, mely maga is műemlék részben a török fürdőre épült. Műemlékvédelmi aggályok és financiális okok miatt nem sikerült az épület teljesen kiszabadítani a Hild házból, bár a fürdőépület körüljárhatóvá vált.

Budapest, bár többnyire mocskos, elhanyagolt mégis rejtett szépségek várják a rájuk csodálkozó tekinteteket. Most, hogy korán sötétedik, a szenny, az elhanyagoltság visszahúzódik a homályba, könnyű szépnek, újra szépnek látni (képzelni) a várost. Anya már leszedte az asztalt. Rohamosan sötétedik. Apa iszik egy kupica konyakot, majd anyát is megkínálja (alkalom újabb kupicára, anya tudja, de úgy tesz, mintha nem ismerné a trükköt). Az ablakból nézem a szomszéd ablakot. A lány int a kezével mikor összehúzza a függönyt. Talán mosolyog. Tenyérnyi rést hagy a tekintetemnek. Leül a zongorához.

Youtube link

Youtube link

Kép forrása

Márkus