Magyar írók Olaszországban

Magyar-Olasz Kulturális Évad keretében rendezett konferenciát az Olasz Kultúrintézet

 

 

Nem csupán Shelley, Keats és Byron versei határozták meg alapvetően a 19. század eleji magyar értelmiség Olaszországról alkotott véleményét, abból ugyanis a magyarok is kivették a részüket - hangzott el a Magyar-Olasz Kulturális Évad keretében 2013. június 18-án megrendezett Magyar írók Olaszországban - otthon vagy átutazóban című konferencián.


A Bródy Sándor utcai Intézet 140 férőhelyes mozitermében magyar és olasz professzorok a két nemzet kultúrtörténetének mintegy másfél százados időszakát ölelték fel előadásaikban.

"Az idei év konferenciája különleges lehetőséget nyújt a kölcsönös irodalmi együttműködésre és gondolatcserére valamint országaink és népeink közötti kulturális kapcsolatok, és ismeretek elmélyítésére. A közös európai uniós tagság, valamint annak értékei alkotják kapcsolataink további fejlesztésének kereteit. Hiszek benne, hogy az irodalmi diskurzus és együttgondolkodás során lehetőségünk nyílik egymás jobb megismerésére" - mondta nyitóbeszédében Gina Giannotti, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója.

Az előadók ̶ Roberto Ruspanti az udinei egyetem docense, Szörényi László, Sárközy Péter, Csorba László, Tomaso Kemeny, Marinella d'Alessandro műfordító, Mészáros Tibor és Török Dalma muzeológus ̶ visszanyúltak a 19. század elején Rómában időző magyar költők sorsáig, betekintést nyújtottak a II. világháború után, a Római Magyar Akadémián pezsgő irodalmi életet élő irodalmáraink életébe.

 

Szörényi László irodalomtörténész elmondta, nem csupán Goethe útleírása, Shelley, Keats és Byron versei határozták meg alapvetően a 19. század eleji magyar értelmiség Olaszországról alkotott véleményét. Hoványi Ferenc Olasz út és Jókai Mór

Egy az Isten című műve szintén szerves részét képezi a magyar-olasz irodalmi diskurzusnak, hiszen előbbi egyben a Jókai-regény kommentárjaként is olvasható.

 

Roberto Ruspanti, aki egyébként magyar költők avatott műfordítója, Wesselényi Polixéna Olaszhoni és schweizi utazás című naplójának segítségével rekonstruálta azt a kétarcú Itália-képet, amelyet a magyar írónő 1842-ben örökített meg feljegyzéseiben. „Az irodalmi köztudat méltatlanul felejtette el ezt a kitűnő írónőt. Útirajza jól példázza a másfél száz évvel ezelőtt élt főúri asszony lelkiéletének rejtelmeit, de képet ad a Wesselényi korabeli római arisztokrácia és alsóosztály életviteléről, a római pápaság dőzsölő álarca mögött megbúvó dekadens állapotról is. Kitűnő társadalomkritika, visszafogott, ironikus humorral elegyítve" - mondta Ruspanti professzor.

 

Sárközy Péter irodalomtörténész a dél-itáliai utazások során összegyűjtött írói, költői inspirációkat idézte fel a 18. századi Faludy Ferenctől, Jósika Miklóson, Toldy Ferencen át egészen a 20. századi Kosztolányiig, illetve a Dante Isteni színjátékát fordító Babitsig. „A magyar alkotók számára Olaszország egyszerre lett nosztalgia tárgya, kirándulások és ösztöndíjak célpontja, művészi inspiráció forrása, illetve emigrációs évek helyszíne"- jelentette ki az irodalomtörténész, majd emlékeztetett arra, hogy a háború után, 1947-től a magyar írók olasz földön találtak rá arra az ihletre és nyugalomra, amelynek hatására olyan kiváló alkotások születhettek, mint Pilinszky Harmadnapon című versgyűjteménye vagy Vas István Római rablás ciklusa.

 

Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a magyar-olasz kulturális kapcsolatok fenntartásában és erősítésében a magyar írók műveinek olasz nyelvre fordítása, irodalomtörténeti művek és antológiák olasz nyelven való megjelentetése jelentős szerepet játszik. „Akárcsak a kulturális évad, a Római Magyar Akadémia célja is az, hogy programjaival erősítse a két nemzet közti kulturális kapcsolatot, megismertesse egymással és a világgal a két nép örökségét, modern művészeti irányzatait és kortárs alkotóit, valamint, hogy aktivizálja és szorosabbra fűzze a két nemzet közötti barátságot. Ezt szolgálják többek között a magyar és olasz művészek alkotásaiból rendezett közös kiállítások, a tudományos konferenciák, a műfordító szemináriumok, valamint az irodalmi estek" - zárta beszédét az igazgató.

 

 

Jónás Ágnes


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek